Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-08-20 / 16. szám
8 oldal ZEMPLÉNI GAZDA 16. szám. köz- és választmányi gyűléseire való meghívása tárgyában. 172/1930. kgy. sz. A Tanács a hegyközségi elöljáróságokat a legszigorúbban utasítja, hogy a T. 28. és 38., a Rendtartás 6., 20. és 21. §-ainak rendelkezéséhez képest a Tanácsot a köz- és választmányi gyűlések idejéről a tárgysorozat pontos felsorolásával kellő időben értesítsék. Az ügyvezető titkárt utasítja a Tanács, hogy a hegyközségek mindazon köz- és választmányi gyűlésein, amelyek napirendjén fontosabb ügyek vannak kitűzve, azon a gyűléseken pedig, melyeken a költségvetések és számadások megvizsgálása tárgyaltatik, feltétlenül jelenjen meg. A fontosabb észleletekről a Tanácsnak tegyen jelentést Kimondja ez alkalomból a Tanács, hogy a kiszállási költségek nem haladhatják túl a költségelőirányzatban meghatározott mérvet és a költségvetésileg megszabott összeget 8. Ügyvezető titkár bemutatja az erdőbényei, a sárospataki alsó és sárospataki felső hegyközségeknek 1930-ik évi költségelőirányzatát s jelenti, hogy e kölségvetések a m. kir Földm/velésügyi minisztériumhoz betekintés végeit fel lettek terjesztve. A Földmivelésügyi minisztérium a sárospataki alsó és felső kegyközségek költségvetéseire észrevételt nem tett, az erdőbényeinél a hegyőrök apasztását jelezte kívánatosnak. A megkérdezett hegyközség azonban ragaszkodott a hegyőrök létszámához. 98.99.112/1930. kgy. sz. A Tanács az erdőbényei, a sárospataki alsó és a sárospataki felső hegyközségek 1930-ik évi költségelőirányzatait jóváhagyja, jóváhagyási záradékkal ellátva kiadni rendeli. 9. Ügyvezető titkár jelentése a hegyközségek működésről. Eszerint a Törvényhatósági Bizottság valamenyi hegyközség rendtartását már jóváhagyta, igy a Tanács területén megalakult hegyközségek mindegyike törvényesen megalakult hegyközségnek tekintendő. Semmi akadálya nincs tehát annak, hogy a hegyközségek szabályszerű működésűket megkezdjék, illetve folytassák. A hegyközségek eddigi működése nem mondható mindenben kielégítőnek, amit főleg a költség- vetések összeállításánál és a hegyközségi tanácscsal való érintkezésüknél kellett hátrányosan tapasztalni. Ezt azonban a kezdet nehézségeinek terhére lehet írni, mert az eddig szerzett tapasztalatok szerint a legprecízebb működést az évtizedes múltakra visszatekintő sátoraljaújhelyi, tolcsvai és tokaji hegyközségek fejtették ki. A mádi hegyközség egyszerűen nem működik és működni nem akar. Ez a körülmény nagyon hátrányosan befolyásolja a tállyai hegyközség működését, ahol is az izgatók a nem működő mádi hegyközségre hivatkoznak. A hercegkuti hegyközség egyetlen esetben adott magáról életjelt, amikor jegyzőkönyvileg kijelentette, hogy a tanácsi járulékot nem vállalja. Ez egy esettől eltekintve egyetlen egy megkeresésre sem adott választ. A mádi és hercegkuti hegyközségekkel szemben tehát erélyes fellépés szüksége forog fenn, de a többi is figyelmeztetendő, hogy a T. 37. §. l.e. pontjának rendelkezéséhez képest, a tanács törvényszerű határozatait végrehajtani kötelesek. Elengedhetlenül szükséges ez, egyrészt, hogy a tanács és a hegyközségek törvényszerű hivatásuknak megfeleljenek, de szükséges azért is, hogy a tánács a T. 43. §. harmadik bekezdésében körülirt feladatainak megfelelni képes legyen. Ha a hegyközségek a Tanács felhívásainak nem tesznek eleget, az esetben a tanács nincs abban a helyzetben, hogy a földmivelésügyi minisztérium és az illetékes Törvényhatóságok közigazgatási vonatkozású és szakmabeli rendelkezéseinek eleget tegyen. Minek folyamányaként a Tanács elesik azon anyagi vonatkozású jogától, melyet a törvény biztosit számára. Ez a veszteség pedig az összes szőlőbirtokosok egyetemes kára. A Tanács az előadói javaslat elfogadásával a következőleg határozott. 163/1930. Kgy. sz. A mádi és hercegkuti hegyközségeket felhívja a Tanács, hogy eddigi működésükről 8 napon belül számoljanak be s igazolják, hogy költségvetésüket miért nem terjesztették be s a Tanács felhívásait miért nem teljesítették. A többi hegyközséget felhívja a Tanács, hogy a törvényben és rendtartásban előirt teendőiknek a legpontosabban tegyenek eleget, a Tanács törvényszerű határozatait hajtsák végre s a Tanácsnak a hegyközségek ellenőrzése és irányítása végett kiadott utasításait teljesítsék. 10. Dr. Búza Béla indítványozza, hogy a Tanács keresse meg a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamarát, hogy a Kamara hívja fel a lengyel borkereskedők figyelmét a borszőlő kivitelére. Értesítse a Kamara a lengyel borkereskedőket, hogy amennyiben e célból a Tokajhegyaljára jön-
