Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-12-30 / 24. szám
24. szám. ZEMPÉNI GAZDA 7. oldal mint ahogy az a földesúri jogtól kezdve folytonosan a fogyasztó terhére volt szánva és szabva. Most azonban a trianoni vámhatár mellett teljesen megváltozott a helyzet. Egy ország, melynek a bortermése tultengésben szenved, ahol nincs kontingentálás, nincs kartell, kivétel nélkül minden ilyen akciza stb. nem a fogyasztót, hanem hivatása ellenére kizárólagosan az ősbortermelőt sújtja. Ennek tehát, a jog eredetét és intencióját eltévesztve, megszűnt a létjogosultsága. Egy fegyver, amelynek rossz az irányzéka, csak a saját táborát pusztítja 1 Az, hogy e jövedék a községeknek lett átadva, nem változtat a dolgon. Ezek után azt hiszem, elég súlyos, ha egy hegyoldal, mely ha szőlővel nem volna betelepítve, seprőnek való fagyaikét teremne csak, annak kataszteri tiszta jövedelme, illetve földadója mégis hároszor annyi, mint a legtelevényesebb szántóföldnek : tehát most is érvényben van a régen eltörölt dézmaváltság. Ezenkívül, ha ezen az igen ritkán jövedelmező szőlőgazdaságban egyszer kivételesen egy kis nyers jövedelem mutalkozik, rögtön ránehezedik a háborús jövedelemadó s nem veszi tekintetbe az elmúlt évek vesztességeit. Mint kuriózitást folytatólag megemlítem a következő esetet, mely hü képet nyújt az adókormányzatnak eljárásáról, melyet a pusztulással küzdő tokajhegyaljai szőlősgazdával szemben tanúsít. Nem festem s nem színezem alá a dolgot, hanem szárazon leírom az esetet, amint az községünkben és valószínűleg a szomszédos községekben is megtörtént: Folyó évi szeptember hó 12-én jött le a sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóságnak 24.984/929. számú rendelete, melyszerit a Pénügyminiszterium 90.412/1929. számú rendeletével, a téli fagykárt is adóelengedésre igényttartó elemi csapásnak minősítette. Ezt a rendeletet szeptember 13-án községünkben közhírré tette a Községi Elöljáróság. A gazdák erre bejelentették a kárt. Ez a bejelentés szeptember 18-án terjesztetett fel a Pénzügyigazgatósághoz. jOktóber elején megtörtént a fagykár felvétele. A Pénzügyigazgatóság kiküldöttje 2/s kárt állapított meg. Ezután, november 6-án, a Pénzügyigazgatóság 29.055. V/1929 számú rendeletével értesítette a gazdákat, hogy mivel a kárt nem junius végéig jelentettek be (mert a miniszteri rendelet ehhez a terminushoz kötötte) a kérést elutasítja. Elutasította az érdekeltek ez ügyben beadott igazolási kérelmét is, ott is arra hivatkoztak, hogy ők a rendeletet későn kapták. Most fellebbezés alatt van az ügy a Pénzügyminisztériumnál. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. A VI. nemzetközi baromfikiállitás Budapesten. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete f. évi december 5—8-ig Budapesten az Országos tenyészállatvásártelepen rendezte meg a VI. nemzetközi baromfikállitást. A B. 0. E. évek óta rendszeresítette a nemzetközi kiállításokat s azokat évről-évre megújítja, hogy a szomszédos országokból is minél gyakrabban és minél több érdeklődőnek legyen alkalma a magyar baromfitenyésztés sikereit megszemlélni s ezek eredményeit szerte szétvinni egész Európába. Ez pedig azért fontos, mert ha külföldi összeköttetéseink olyan arányokban szaporodnak, mint amilyen arányban baromfitenyésztésünk előrehalad, akkor tenyésztőink bátran terjeszkedhetnek, mert a baromfitermékek és tenyészállatok részére beláthatatlan értékesítési lehetőségek állanak rendelkezésre. A nemzetközi baromfikiállitások rendezése szempontjából — mint egyik rendező mondotta — évek óta nagy előnyünk az, hogy a nyugati nagy államoknak követségeik vannak Budapesten, amelyek szakembereikkel megnézetik az összes társadalmi szervezeteinket és vállalkozásainkat, ennek folytán pedig a külföld egyre jobban ismerkedik meg termelvényeinkkel. De a hazai viszonyok szempontjából is fontosak ezek a kiállítások, mert a kiállítás bemutatott anyagával felhívja úgy a gazdaközönség, mint a városi lakosság figyelmét a nemes baromfitenyésztés fejlesztésének szükségességére, másrészt az itt kellő mennyiségben kiállított anyagával lehetővé teszi a gazdaközönség részére azok közvetlen beszerzését. Ezen szempontok indokolják és magyarázzák meg azt a nagy körültekintést, mellyel a B 0. E. a mostani nemzetközi baromfikiállitást is megrendezte s azt országos eseménnyé emelte. A kiállítás fővédnökei voltak: nagybányai Horthy Miklósné, Auguszta és Anna királyi hercegasszonyok, védnökei pedig: gróf Bethlen István miniszterelnök, Máyer János földmivelésügyi, Búd János kereskedelemügyi, Walkó Lajos külügyi, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi és dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter.
