Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-12-05 / 23. szám
23. szára. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. sodott törpebirtokosok és a munkanélküliség előtt álló munkásosztály a közmunkáknál téli munkaalkalmakat kaphassanak. 8. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy valamely hazai gyárvállalat utján a lerongyolódott mezőgazdasági munkások számára nagy tömegben* olcsón téli ruházatról és téli lábbeliről gondoskodjék. 9. Mondja ki a gyűlés, hogy megkéri a magas kormányt arra, hogy minden intézkedésében elsősorban a földmives osztály érdekeit tartsa szem előtt. Mert lehetetlen, hogy egy országban, melynek 7 és fél millió lakosából közel 6 millió a földmivelő, más foglalkozási ágaknak a földmives-társadalom érdekeivel ellentétes előnyöket biztosítsanak. 10. Mondja ki a gyűlés, hogy felkéri a magas kormányt arra, hogy a vásárokat nem hogy megszüntesse, de sőt szaporítsa és ezáltal is tegye lehetővé azt, hogy a falu népe egyrészt terményeinek elhelyezésére piachoz jusson, másrészt szükségleteit könnyebben szerezhesse be. 11. Mondja ki a gyűlés, hogy jelen határozatát küldöttségileg fogja a magas kormány színe elé juttatni és hogy jelen határozatban körvonalazott kívánságát mindaddig napirenden fogja tartani és annak kivitelét mindaddig fogja a mindenkori magas kormányzattól szorgalmazni amig csak kérelme méltányos elintézést nem nyer. 12. Mondja ki a gyűlés, hogy tizpontban foglalt jelen határozatát megküldi a csonkaország valamennyi törvényhatóságában lévő társ Gazdasági Egyesületnek azzal a céllal^ hogy a végpusztulás előtt álló magyar mezőgazdaság és életmegmentésére irányuló ezen mozgalmát kiterjessze az egész magyar hazára. A határozati javaslathoz Forgács Miklós, Németh András és Németh József szólották hozzá, melyek után a gyűlés a határozati javaslatot nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. A gyűlés, melyen a rendőrhatóságot Darvas László képviselte, nyugodtan, egyenesen méltósá- gosan folyt le. A szónokok szépen kidolgozott beszédben adták elő elmondani valójukat. A hallgatóság, bár minden arcon szinte égett az elkeseredés tüze — eltekintve a szonokok kijelentéseit megszakító lelkes éljenzéstől — nyugodtan viselkedett. i. e. Szőlőgazdasági rovat. A tokajhegyaljai szőlők rekonstrukciójáról. ii. Mielőtt hozzáfognánk a rekonstrukcióhoz, meg kell állapítanunk, mely területek azok, amelyek érdemesek a felújításra. Az utóbbi időkben nagyon sok oly területet telpitettek, amelyek újbóli betelepítése a tokaji bor hírnevének érdekében nem kívánatos. így az összes északkeleti és észak- nyugati fekvések, amelyek bora még jobb évjáratban is csak közepes asztali bor, rosszabb évjáratban pedig rosszabb mint a legkomiszabb homoki cankó. Úgy szintén azt látjuk, bogy a szőlők mindjobban lehuzódnak a hegy lejtőjéről a sikabb területre és azok a részek, ahol a hires asszu borok termettek, üres parlagok, mig az azelőtt búzát termő földeken most termő bor semmikép sem öregbiti a tokaji bor éppen ezért csökkenő hírnevét. Kimodhatjuk tehát, hogy csakis a jó fekvésű hegyi szőlők rekonstrukciója ajánlatos, ezeket kell minden áldozattal felújítani, mig a sik fekvésű és az északi oldalon fekvő szőlőket; — mig teremnek, hagyjuk ugyan — de kipusztulásuk után többé nem telepitjük be szőlővel, hanem e területeken más művelési ágra (szántó, gyümölcsös) térünk át. A terület felújítása érdemességének megállapítása után következő teendőnk a meglevő szőlők tüzetes átvizsgálása. Ezt a legszigorúbban végezzük és erre alkalmas a szüret utáni idő. Szüret után még mindig láthatjuk mily állapotban vannak szőlőink. Ha azt láttuk, hogy a tőkék úgy 30%-a már nem termő, a szőlőnk is elöregedetl, itten nincs más megoldás, mint az ilyen részletet kijelölni a felújításra. Mert nehogy azzal áltassuk magunkat, hogy az ilyen pusztulóban levő hiányos szőlőt még pótlással vagy bármilyen eljárással még termővé tudjuk tenni. Az ilyen szőlőkben az öreg tőkék további pusztulása rohamosan folytatódik, az uj pótlások rendszerint nem sikerülnek, ama érthető is, mert igv egyedenként nem tudjuk azokat megfelelően kezelni, azokat a levegő, napfény nem éri s azokból erőteljes tőkére nem számíthatunk, sőt egyrészük még az első években kipusztul. Azokban a táblákban, ahol a szőlő még nem elöregedett és a hiány nem nagy, a hiányzó tőkék helyére még a tél folyamán 60 cm. mély és 80—
