Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3 oldal. férhetett be a 300 ember befogadására elég nagy teremben, úgy, hogy a közgyűlésen elfogadott határozatot a kinnrekedteknek külön kellett felolvasni. A gyűlésen — melyet a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Mezőgazdasági Osztálya hí* vott össze — báró Waldbott Frigyes, az Egyesület ügyvezető első alelnöke, elnökölt. Megnyitó beszédében súlyos szavakkal ecsetelte a gazdatársadalom nehéz helyzetét. „Vészfelhőket látok — mondta — a magyar ég felett, már cikáznak a tornyosuló fekete felhőkben a villámok, ahol lesújtanak, egy-egy gazdaexisztencia pusztulása jelzi a készülő vihart.“ „Úgy érzi — folytatja beszédéi — hogy a gazdatársadalomnak mielőbb szervezkednie kell, nehogy készületlenül érje a vihar, a jégverés.“ A gazdák panasza ma oly mérhetetlen, hogy azt egy gyűlés keretében letárgyalni nem is lehet. Arra kéri ezért a gyűlésen felszólalni óhajtókat, hogy ne az úgy is közismert panaszokkal foglalkozzanak, mint inkább mutassanak rá azon eszközökre, amely a bajok orvoslására alkalmasak. Elsőben Kerekes József uradalmi intéző szólott. Szükségesnek látja a gazdák megszervezését, ez okból kérték e gyűlés összehívását és hogy a gazdaközönség lássa, hogy vele az arra hivatott intézmények is szeretettel foglalkoznak. A napirendhez elsőnek Csáki Dániel kisgazda szólott. Feltárta az eladósodott kisgazda helyzetét, kérte a kormány intézkedését az iránt, nehogy — a föld kicsússzék a kisgazda kezei közül. „Görcsösen ragaszkodunk — kiált fel a szónok — ehhez a magyar földhöz, mert ek a miénk, a magyar gazdáké. Nem akarunk mi mást, csak azt, hogy megéljünk azon a földön, ami a miénk.* A magyar gazda mai szomorú helyzetét — úgy látja — a bankuzsora idézte elő és a bankok húzzák a földet a szegény magyar gazda lába alól. Arra kéri a Gazdasági Egyesületet, hasson oda, hogy a gazda olcsó, hosszúlejáratú hitelhez jusson. Fedák Miklós gör. kát. esperes a következő szónok. A bankuzsora fojtogató veszedelmére mutatott rá és kemény szavakkal mutatott rá a rendszerre, mely ezt tűri. A mai bankok nem töltik be hivatásukat. Eddig mindenki úgy tudta, hogy a bank egy üzlet, ahol pénzt lehet venni. Ma már nem úgy van, mert a bankok a tőkét nem a gazdasági élet megsegítésére fordítják, hanem saját üzemeik, gazdaságaik, gyáraik fejlesztésére és nem az a céljuk, hogy a gazdasági életet, a munkát megsegítsék, hanem hogy mindent tönkretegyenek. A bankok ma 20—30 százalékos kamattól sem riadnak vissza. Ma már nincs korlát, fék a bankok előtt és szabadon portyázhatnak. Régebben az 5 százalékos pénzen legfeljebb 2—3 százalékot mertek keresni, ma meg a 7-8 százalékos pénzt 13—18 százalékos haszonnal adják ki a kisgazdáknak. Javasolta, hogy a kormány vonja a bankokat szigorú ellenőrzés alá és bűntettessé az uzsorát kíméletlenül. Adjon az állam olcsó pénzt a gazdának, mert ha a gazda tönkremegy, tönkremegy maga az állam is. Tantó János ref. lelkész azon különbözeiről beszélt, amely a gazda által termelt nyerstermény ára és az abból előállított iparcikk ára között van. * A Száraz az időjárás minden nedves csávázás veszélyes! Csak PORZOL porpác használható a vetőmagvak csávázásához PORZOL porpácolás: Vigyázzon a névre. A PORZOL színe vörös, mást ne fogadjon el Vetőnjagmegtakaritás többtermés üszögmentesség!
