Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-05-20 / 10. szám
10. szám. ZEMPÉN1 GAZDA 5. oldal. Fagykárok a szőlőkben. A fagy okozta károk pontosan még ma sem állapíthatók meg. A Tokajhegyaiján olyan szőlő, melyben a termésthozó rügyek 40-50°/o a le ne fagyott volna, nincsen. Ellenben nagyszámban vannak olyan szőlők, amelyekben a termőrügyek 80—90%-a lefagyott. A nemfedett szőlőkben a kár tagadhatatlanul nagyobb, de a fedett rügyek is legtöbb helyen elpusztultak. A megmaradt termőrügyek szép termést mutatnak. Ott ahol a termőrügyek teljesen elpusztultak, az alvó szemek elég szépen törnek elő s legtöbb esetben némi terméssel is. Ezidőszerint jóval a közepesen aluli termésre lehet kilátás, föltéve, hogy meg is marad az, ami ezidőszerint mutatkozik. Ki kell azonban jelentenünk, hogy ez opti misztikus megállapításunk az alsó Hegyaljára (Tállya, Mád, Tolcsva) vonatkozik csak, ellenben Tokaj, Tárcái és a Felső-Hegyalja sokkal rosszabb képet mutat. A Tokajhegyalja tehát nagy egészében nagyon szomorú szüretnek néz elébe ezidén is. Még nagyobb baj a termőrügyek pusztulásánál a tőkékben jelenkező fagykár. Ezidőszerint a tőkékben jelentkező fagykár 10—40°/o-ot tesz ki, de vannak szőlők Sátoraljaújhelyben ahol a tőkék 80%-a tönkre ment. Ezeket a szőlőket teljes egészében újra kell majd telepíteni, de pótolni kell a hiányt azon szőlőkben is, ahol a tőkék csak egyrésze fagyott ki. A Tokajhegyalja rekonstrukciójára nyújtott kormánysegély ép most van folyósítás alatt. A segély, illetve a kölcsön, csak a március s április folyamán konstatált tényleges hiányok arányában folyosittatik. Ezekben a megállapításokban természetesen nem foglaltatnak benne a tőkék ki fa- gyása során mutatkozó újabb (10—40, egyeshelyeken 80%-os) tőkehiányok. Úgy, hogy a hiányok pótlását őszkor újból elől kezdhetjük. Szomorú jelenségek ezek: borkereslet nincs, a bornak ára nincs, a szőlő munkáltatásához szükséges anyagok, eszközök s a munkabérek sokban felülhaladják a békebeli árakat, illetve munkabéreket; kölcsönt a szőlősgazda nem kap.de egyébként is 14—16°/o-os kölcsönpénzből a szőlőt dolgoztatni nem lehet: ez a biztos tönkre menés útja. (Ily körülmények között dacára annak az oda adó szeretetnek, mellyel a tokajhegyaljai szőlősgazda szőlőjét munkálja, aligha abba nem kellesz hagyni a szőlő műveléssel az egykor oly hires Tokajhegyaiján is! Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. Kormányrendelet baromfitenyésztésünk érdekében. A földmivelésügyi miniszter megbízásából néhány évvel ezelőtt Békéssy Jenő gazdasági felügyelő tervezetet dolgozott ki a magyar állattenyésztés gyökeres megreformálása és magasabb színvonalra emelése érdekében. E tervezet külön fejezetben foglalkozik a baromfitenyésztés többtermelési irányelveivel s azokkal a módozatokkal, melyek segítségével a baromfi- és tojástöbbterme- lés nagyfontosságu kérdését az egész ország területén egységesen és intézményesen lehetne tovább fejleszteni. E tervezet folyománya lett, hogy a kormány az elmúlt év folyamán egyes fajbaromfi tenyésztőknek kedvezményes kölcsönt nyújtott oly törzstenyészetek létesítésére, melyek hivatva lesznek országunk egyenlőtlen, különböző fajtájú baromfi- állományainak nagyobb tojáshozamu, egyöntetű fajtájú baromfiakkal való kicserélését eszközölni. Ezen törzstenyészetek természetesen a legszigorúbb állami ellenőrzés alatt állanak. Bár jelenleg már húsznál több ilyen államilag támogatott és ellenőrzött törzstenyészet áll az ország rendelkezésére, azonban egymagukban e törzstenyészetekkel évtizedekig sem lehetne elérni azt a célt, hogy az ország egész baromfiállománya átnemesitessék. — Szükség van továbbra is egyes magántenyésztők lelkes és kitartó munkájára, akik az államilag támogatott törzstenyészetekkel karöltve nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy mostani baromfiállományunk a legrövidebb időn belül egyenletessé tétessék. A kormány, felismerve e magántenyésztők munkásságának nagyfontosságu jelentőségét, segítségére siet e magántenyésztőknek is azáltal, hogy — noha anyagi támogatásban nem is részesítheti — kérelem esetén ezek tenyészetét is állami ellenőrzés alá helyezi, miáltal e tenyészeteknek nagyobb tekintélyt és megbízhatóságot kölcsönöz. Az állami támogatással létesített, valamint az állami ellenőrzés alatt álló törzstenyészetek ellenőrzésére vonatkozólag a m. kir. földmivelésügyi miniszter újabban fontos rendeletet adott ki, melyet az alábbiakban közlünk:
