Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 16. szám hatósághoz tartozó két vagy több község (város) határában levő, de egymással összefüggő vagy egymással együtt működni kívánó szőlők egy hegyközséggé alakításáról van szó, a törvényhatóság első tisztviselőjének hozzájárulásával mindig az az elsőfokú közigazgatási hatóság jár el, amelyhez a legtöbb beültetett szőlőterülettel biró község (város) tartozik. 6. §• Az olyan községekben (városban), amelyek határában a szőlőterületek együttes nagysága nem éri el a 150 kát. holdat, a hegyközségi alakuló közgyűlést a hegyközség kötelékébe bevonható területek birtokosai általános többségének bármikor beadható kérelmére, az elsőfokú közigazgatási hatóság 60 napon belül összehívni köteles. 7- §• Az alakuló közgyűlésről az érdekelt birtokosok a közgyűlést megelőzően a lehető legszélesebb körben és oly módon értesitendők, hogy arról minden érdekelt birtokos a közgyűlést megelőzően, legalább 8 nappal tudomást szerezhessen. A távol lakó birtokosok, ha az illető községben megbízottjuk nincs, az alakuló közgyűlés megtartásáról, az illetékek községi elöljáróság utján postai utón értesitendők. 8. §. A községi (városi) elöljáróságok, az alakuló közgyűlésen való felhasználás céljából, a hegyköz ségbe bevonandó összes birtokosokról pontos kimutatást kötelesek készíteni. Ebbe a kimutatásba fel kell venni sorszám szerint minden birtokos nevét, betelepített szőlőjének helyrajzi számát és területét, továbbá a puszta vagy más mezőgazda- sági miveiésre használt birtokának helyrajzi számát és területét, valamint az összes területet, végül minden egyes birtokos szavazatának számát. Ezen kimutatást a községi elöljáróság megfelelő módon 10 napi közszemlére tartozik kitenni. A már megalakult hegyközségekben, a szavazattal birók névjegyzékének összeállításáról a rendtartás intézkedik. 9. §. Az alakuló közgyűlésen a szavazatok számának megállapításánál, a törvény 28. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezést kell irányadóul tekinteni, mely szerint a 200 négyzetölnél kevesebb terület birtokosainak szavazati joguk nincs. A 600 négyzetöltől egy kát. holdig terjedő birtokkal rendelkezők egy szavazattal, az ennél több birtokkal rendelkezők pedig annyi szavazattal bírnak, ahányszor egy teljes kataszteri hold birtokuk van. A 600 négyzetölnél kevesebb, de legalább 200 négyzetöl szőlőbirtokkal biró, járulék fizetésre köteles törpe szőlőbirtokosok tizes csoportokban egy-egy csoportképviselőt választanak, akinek annyi szavazata van, ahány kát. hold szőlővel rendelkeznek együttesen az illető választó csoportban beosztott törpe szőlőbirtokosok. Ezen törpebirtokosoknak, illetve birtokoknak választó csoportba való beosztását a hegyközség megalakulását megelőző első Ízben az elsőfokú közigazgatási hatóság eszközli Egy vagy tizes csoport esetén az egy külön tizes csoportba már be nem oszthatók a meglevő csoportokhoz osztandók be. A csoportbeosztás a törvény Sióban megjelölt 5 évi időtartamra szól. Senkinek sem tehet több szavazata, mint az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egyhatodrésze. 10. §. Minden hegyközségi közgyűlésen, tehát az alakuló közgyűlésen is, a meg nem jelenő s szavazásra jogosult hegyközségi tagok az idézett törvény 28. §-a értelmében szavazati jogukat Írásbeli meghatalmazás alapján egy másik hegyközségi tag által is gyakorolhatják. Az olyan távollevő birtokosok, akiknek állandó alkalmazottjuk van, szavazati jogukat, bejelentés alapján ezen alkalmazottjuk által is gyakorolhatják. 11. §. Az alakuló közgyűlés épugy, mint minden hegyközségi közgyűlés, csak akkor határozatképes, ha az összes hegyközségi birtokosok számának legalább egyharmada jelen van. A hozandó határozatok érvényességéhez pedig a törvény 28. §. második bekezdése értelmében, a jelenlevő tagok birtokarány szerinti szavazatainak általános többsége szükséges. 12. §. Az alakuló közgyűlésen ép úgy, mint minden tisztújító közgyűlésen, az elsőfokú közigazgatási hatóság első tisztviselője vagy helyettese elnököl (28. §.), aki először megállapítja a község (város) határában levő betelepített szőlőterületek együttes nagyságát és mindazon általános feltételek jelenlétét, melyek a törvény értelmében a megalakítást lehetővé és kötelezővé teszik. Ennek megtörténte után a közgyűlés megválasztja a hegyközségi elnököt és a hegyközségi választmányt és a választmány tagjai sorából a vármegyei hegyközségi tanácsba egy kiküldöttet (31. §. és 37. §. e.). A választás megtörténte után az elnöklő hatósági tisztviselő, a törvény vonatkozó szakaszára való hivatkozással a hegyközséget megalakitottnak
