Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 16. szaru. Szőlőgazdasági rovat. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg kiadott 1929. évi 3600dl. számú rendelete a hegyközségeknek és a vármegyei hegyközségi tanácsoknak, a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségről szóló 1929: XVII. törvénycikk vonatkozó rendelkezései alapján leendő megalakítása tárgyában. Valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város törvényhatóságának, valamint az országos és a körzeti mezőgazdasági kamaráknak. A szőlőgazdálkodásról és hegyközségekről szóló 1929. évi XVII. törvénycikk a folyó évi május hó 4-én megtörtént kihirdetéssel életbe lépvén, felkérem a törvényhatóságokat, hogy a törvényhatóság területén alakítandó hegyközségek s a jelen rendeletben a székhely feltüntetésével megállapított vármegyei hegyközségi tanácsnak, az idézett törvénycikk 19—61. §-a alapján leendő magalakitása és működésűknek megkezdése iránt, az alábbiak figyelembevételével intézkedni szíveskedjék. 1. §• A törvény a hegyközségek megalakítása szempontjából a szőlővel biró községeknek (városoknak) két csoportját különbözteti meg. Egyik csoportban (adóznak azok a községek (városok), a melyek betelepítve levő összes szőlőterülete 150 kát. hold, vagy ennél több. Áz ilyen községekben (városokban) a hegyközség megalakítása az idézett törvény 19. §-a szerint kötelező. A másik csoportba tartoznak azok a községek (városok), amelyekben a betelepített szőlőterületek együttes nagysága nem éri el a 150 kát. holdat. Ezekben a községekben (városokban) a hegyközségek megalakítása nem kötelező, de az idézett törvény 20. §-a szerint megalakítandó akkor, ha a hegyközségi kötelékbe bevonható betelepített szőlőterületek tulajdonosainak birtokarány szerinti általános szavazattöbbsége kívánja. 2- §• Minden hegyközség megalakításánál és pedig az önkéntes elhatározás alapján alakulóknál ép úgy, mint a kötelezően megalakitandóknál a törvény a megalakítás lehetőségét a következő általános feltételekhez köti: a) a szőlőknek egy összefüggő területen kell lenniök; b) a hegyközség területén legalább 10 birtokosnak kell lenni és c) a betelepített szőlők között levő pusztavagy más mezőgazdasági célra szolgáló területek nagysága nem lehet több, mint a betelepített szőlők együttes nagyságának a fele. A hegyközség megalakítása alkalmával felmerülhető egyes esetekben követendő eljárásokra vonatkozólag a törvény 19—25. § ai részletesen intézkednek. 3. §• A törvény célzata szerint betelepített szőlőknek csakis azon területek tekintendők, amelyek szőlővel tényleg be vannak ültetve s amelyek ezen szőlőknek tartozékai, mint utak, házhelyek, udvarok, konyhakertek. 4- §• A gazdálkodási célból rendszeresen telepitett gyümölcsösök, a hegyközségek megalakításánál a betelepített szőlőkhöz hozzászámitandók. Nem tekinthetők rendszeresen telepitett gyümölcsösöknek azok a területek, amelyeken a gyümölcsfák csak házi használatra, szétszórtan vagy utak mellett telepíttettek. A fentebbiekre való tekintettel: minden törvényhatóság köteles intézkedni az iránt, hogy a területükhöz tartozó elsőfokú köz- igazgatási hatóságok a törvény értelmében mindazon községekben (városokban), amelyek határában 150 kát. hold vagy ennél több betelepített szőlő- terület van, a hegyközséget — a jelen rendeletnek a hivatalos lapban való megjelenésétől számított 3 hónapon belül — kötelezően megalakítsák. Ennek lehetővé tétele szempontjából minden elsőfokú közigazgatási hatóság, a területén levő összes községektől (városoktól) köteles haladéktalanul beszerezni a betelepített szőlőterületekre vonatkozó hiteles kimutatásokat. Azokon a helyeken, ahol a betelepített szőlők nagysága a 150 kát. holdat eléri vagy meghaladja, a hegyközségi alakuló közgyűlést össze kell hívni, még pedig oly időrendi megállapítással, hogy minden elsőfokú közigazgatási hatóság területén megalakítható ösz- szes hegyközségek megalakítása és rendtartásának az idézett törvény 26. §-ába előirt jóváhagyása, a már jelzett s a jelen rendelet megjelenésátől számított 3 hónap alatt befejezhető legyen. 5. §• Oly esetben, amidőn ugyanazon törvényhatóság területén ugyan, de két különböző elsőfokú
