Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)

1929-08-05 / 15. szám

15. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal Vegyesek. A nemzetközi állategészségügyi bizott­ság magyar elnököt választott. A nemzetközi állategészségügyi bizottság, melynek feladata tanul­mányozni és az illetékes kormányok elé terjeszteni a^ állati járványok leküzdésére alkalmas eljáráso­kat, valamint az állatok és az állati nyerstermények nemzetközi forgalmának feltételeit, a múlt hetekben tartotta ülését Párisban. A bizottság, amelyben ezidőszerint 44 állam van képviselve, első ülésében Magyarország képviselőjét, dr. Hutyra Ferencet, a budapesti állatorvosi főiskola rektorát választotta meg három évre elnökéül. A bizottság a száj- és körömfájás, valamint a tuberkulózis elleni védő­oltásokat, a tengerentúlról származó bőrök beho­zatalát, az időszaki állategészségügyi jelentéseket és a juhok álgümőkórját tárgyalta. Utána a nem­zetközi állatorvosi kongresszusok állandó nemzet­közi bizottsága tartott ülést, melynek szintén dr. Hutyra Ferenc az elnöke. Sörárpavásár. A Tiszajobbparti Mezőgaz­dasági Kamara és a Borsodvármegyei Gazdasági Egyesület Miskolcon, a vármegyeháza nagytermé­ben folyó évi augusztus hó 23-án délelőtt 9 órai kezdettel sörárpavásárt és lencsevásárt rendez. A vásáron résztvenni szándékozó termelők, illetve kereskedőknek elhatározásukat augusztus hó 10-éig kell bejelenteniök. A teljesen tiszta és egészséges sörárpa áru­minta fajtánként 5 (öt) kg-nál kisebb nem lehet és hibátlan kis zsákban, vagy fadobozban legké­sőbb augusztus 14. reggelig bérmentve a Mező- gazdasági Kamara címére (Miskolc, Városház tér 16. szám) beküldendő. * A beküldött áruminta vissza nem adatik. Nevezési vagy térdij nincs. Az értékesítésre bejelentett sörárpa eladása a vásáron bemutatott minta szerint rendes adás­vételi megállapodás alapján történik. A vevőérdekeltség megfelelő módon értesítve lett. Az áruminta beküldésével egyidejűleg bejen- tendö és az árumintában külön egy cédulán is feljegyzendő: a termelő neve és lakhelye; a ter­melés helye s a rakodó vasútállomás; a beküldött minta fajtája: ha nemesitett mag utántermése, tigy annak törzskönyvi száma; a bemutatott minta szerint eladó mennyiség megjelölése; az eladó vagy megbízott neve. Lencséből mindössze 1 kg. minta küldendő. Egyébként pedig a lencsére vonatkozólag is fi­gyelembe veendők a fenntiekben felsorolt összes tudnivalók. Hasznavehetetlen köves területre ültes­sünk akácot vagy bálványfát, közéjük pedig tele­pítsünk mogyorót vagy málnát. A védőkorlátot nem alkalmazó czéplő- géptulajdonos felelőssége. Röviddel ezelőtt ér­dekes ítéletet hozott a Kúria, mely méltán tarthat számot a cséplőgéppel rendelkező birtokosok ré­széről. Az Ítélet súlyos testisértés vétségében bű­nösnek mondott ki egy cséplőgéptulajdonos gazdát azért, mert a gép dobja körül védőkortátot nem alkalmazott. A Kúria nem osztotta az alsóbiróságok felfogását, amely szerint a cséplőgépre az iparte­lepekre megállapított balesetháritó rendelkezések nem érvényesek s kimondotta, hogy ipar alatt értendő, szemben az őstermeléssel és kereske déssel, minden olyan termelési ág, ami nyers termelés utján előállitótt anyagokat átalakítva, a szükséglet fedezésére alkalmassá tesz, vagyis ide­sorolandó a gazdasági termények átalakítása és feldolgozása is. Ebből következik, hogy az a hely, vagy telep, ahol az ilyen átalakítás, vagy feldolgozás gépi erővel történik, az ipari telep. Az ítéletnek az a következése, hogy a gazda magánjogi felelősséggel is tartozik, vagyis ilyen irányú felelőssége alól az által, hogy a balesetet szenvedő alkalmazottja az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosítva volt, nem mentesül. A kúriai ítélet alapján már most figyelmeztetjük a gazdákat, hogy cséplésnél nem engedő az alkal­mazottak baleset elleni biztosítása, hanem szüksé­ges az összes megelőző védelmi és balesetelháritó intézkedések foganatosítása, nehogy ezek elmu­lasztásából a bekövetkező baleset miatt a gazda ellen súlyos kártérítési pereket tehessenek fo­lyamatba. Az asztagrakás költségét megtakarítjuk, ha egyenesen a gépre hordjuk a kicséplendő gabonát. Ehhez azonban kellő igaerő szükséges. Az aszta- gokat rakjuk úgy, hogy egy gépállitásból két asz- tagot elcsépelhessünk. Az asztagok fenékhelyén nyessük le a gyepet, tegyünk bőven szalmát, hogy az alsó kévék ki ne csírázzanak, ha a cséplés későbbre maradna. Kártevő bogarak irtása ultraviolettsuga- rakkal. Az ultraviolett sugarak tudvalevőleg az u. n. életsugarak, amiket a közönséges ablak­üvegek nem bocsátanak be s ezért nem töké­

Next

/
Thumbnails
Contents