Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-08-05 / 15. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 15. szám Szőlőgazdasági rovat. A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről alkotott 1929. évi XVII. törvénycikk. (Folytatás.) IV. Fejezet. A hegyközségi járulékok. 45. §. A hegyközségek a feladatuk teljesítéséhez szükséges költségek fedezése céljából közadók természetével biró hegyközségi járulékokat vethetnek ki. A hegyközségi járulékok kizárólag csak a hegyközség igazgatási költségeire fordíthatók. A betelepített szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai a hegyközségi járulékot birtokarány szerint fizetik. A hegyközség kötelékébe tartozó puszta, vagy más gazdasági művelet alatt álló területek tulajdonosai csak a közös őrzés és a hegyrendészet költségeihez tartoznak hozzájárulni, oly mértékben, amennyiben azok előnyeit élvezhetik. A hegyközség kötelékébe önként belépő, egészen külön álló és területileg össze nem függő szőlők tulajdonosai, csak annyiban kötelesek a hegyközségi járulékokhoz hozzájárulni, amennyiben a hegyközségi tagság előnyeit élvezhetik. 46. §. Azok a szőlőbirtokosok, akik a szőlőműveléssel felhagynak, a szőlőkiirtási utáni évtől kezdődőleg a hegyközségi járulékok tekintetében csak a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területtel bírókra kivetett hegyközségi járulékok fizetésére kötelezhetők. Ha olyan birtokos hagy fel a szőlőmivelés- sel, akinek a területe a hegyközség szélén fekszik, az ilyen birtokos a szőlő kiirtása utáni év elejétől kezdve, a közgyűlés hozzájárulásával a hegyközség kötelékéből kiléphet. Ha a hegyközség területe körülkerítve vagy árkolva van, a kibocsátott szélső birtokost az ároknak vagy kerítésnek az uj határra való áthelyezésére lehet kötelezni. 47. §. Az önként belépett hegyközségi tag (24. §.) a hegyközség irányában fennálló tartozásainak kiegyenlítése után, a hegyközség kötelékéből bármikor kiléphet. A kilépett hegyközségi tag azonban, a közös létesítmények céljára lefizetett járulékokat vissza nem követelheti és a létesítményekből részt nem igényelhet. 48. §. A hegyközségi járulékot a hegyközségi választmány veti ki s a kivetési kimutatást, esetleg ha a beszedést a hegyközség saját elöljárósága teljesiti, a hátrálékról szóló kimutatást, behajtás céljából a községi (városi) elöljáróságnak adja át. A hegyközségi járulékok esedékessége, beszedése, behajtása, biztosítások elévülése, törlése és visszafizetése tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 49. §. A vármegyei hegyközségi tanács működésével felmerülő kiadásokat az érdekelt hegyközségek, hegyközségi járulékaik terhére betelepített szőlőterületeik nagysága arányában tartoznak fedezni. A tanácsi járulék azonban egy kát. hold betelepített szőlő után az egy pengőt meg nem haladhatja. A vármegyei hegyközségi tanács költségvetéséhez a hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlők tulajdonosai is tartoznak betelepített szőlőbirtokuk arányában hozzájárulni. A vármegyei hegyközségi tanács céljaira szolgáló járulékokat is közadók módjára kell behajtani. V. Fejezet. Hegyrendőrség és büntető rendelkezések. 50. §. Minden hegyközség köteles a hegyközség területén lévő javak őrzése végett megfelelő számú felesketett hegyőrt alkalmazni és hegyőreinek javadalmazásáról gondoskodni 51. §. Azok a birtokosok, akiknek bekerített szőlőjük van és maguk részére saját költségükön külön felesketett állandó hegyőrt tartanak, a hegyközségi hegyőri fizetéshez csak a birtokarány szerint reájuk eső összeg egyharmad része erejéig tartoznak hozzájárulni. 52. §. Hegyőri szolgálatra csak azt lehet felesketni: a) aki a hegyközség által a hegyközség egész területére, vagy annak egy részére; b) aki egyes birtokosok által legalább 25 kát. hold vagy ennél nagyobb betelepített és bekerített szőlő őrzésére fogadtatott fel. 53. §. Az 1894: XII. törvénycikknek a mezőrendőrségre vonatkozó 77—92. §-ait, valamint a mezőrendőri eljárást szabályozó 104—118. §-ait a hegyrendőrségre, illetőleg a hegyrendészeti eljárásra is megfelelően alkalmazni kell. 54. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928. évi X. t.-c. 5. §-ában meghatározott pénzbüntetéssel büntetendő az:
