Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-06-20 / 12. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 12. szám fölfüggesztése, annak két évi részletekben való törlesztése. 6. ) A távolabbi vidékekről ideszállitandó búza, rozs, korpa és szalma vasúti tarifájának mérséklése. 7. ) Az aratómunkásoknak más vidékekre való részbpni elhelyezése, megcsökkent keresetük kipótlása végett a tél folyamán közmunkák elrendelése. Mindezekből láthatja gazgaközönségünk, hogy arra hivatott helyeken gondolnak a gazda bajaira és ha már az Isten küldte katasztrófát elháritani nem lehetett, mindent megtesznek arra, hogy az amúgy is kritikus helyzetben lévő gazdának megkönnyítsék a súlyos csapás elviselését. Elvárjuk, hogy ezentúl maguk a gazdák is talpra fognak állani és leküzdve megszokott indolenciájukat, a jövőben többet és behatóbban fognak foglalkozni saját ügyeikkel. A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről alkotott 1929. évi XVII. törvénycikk. (folytatás.) //. Fejezet. A hegyközségek. I. Megalakítás. 19. §. Hegyközséget kell alakítani mindazokban a községekben (városokban), amelyeknek határában 150 kát. hold vagy ennél nagyobb összefüggő betelepített szőlőterület van, feltéve, hogy ezek a szőlőterületek legalább 10 tulajdonos kezén vannak és a betelepített szőlők között lévő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes ^nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterület fele. A beültetett gyümölcsösök (gyümölcsös kertek) a szőlőterületbe beszámítanak. Két vagy több községben (városban) fekvő és községenkint 150 kát. holdnál kisebb betelepített szőlőterületek tulajdonosai kötelesek egy hegyközséggé alakulni az esetben, ha a szőlőterületek egy törvényhatóság területén feküsznek, egy összefüggő területet képeznek, együttes nagyságuk a 150 kát. holdat eléri vagy meghaladja, együttvéve legalább 10 tulajdonos kezén vannak és a betelepített szőlők között lévő puszta, vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes nagysága nem nagyobb, mint a már betelepített szőlő- területek fele. 20. §. Azon községekben (városokban), melyek határában 150 kát. holdnál kevesebb összefüggő betelepített szőlőterület van, a szőlők tulajdonosai — tekintet nélkül a szőlővel betelepitetlen területek tulajdonosaira — birtokarány szerinti általános szavazattöbbséggel hegyközséget alakíthatnak, ha az összefüggő szőlőterület legalább tiz tulajdonos kezén van és ha a betelepített szőlők között levő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes nagysága nam több, mint a már betelepítve lévő szőlők fele Két vagy több község (város) határában együttvéve 150 kát. holdnál kevesebb betelepített szőlőterülettel biró tulajdonosok is alakíthatnak hegyközséget az esetben, ha szőlőterületeik közvetlenül összefüggnek, egy törvényhatóság területén feküsznek, a betelepített szőlők között levő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek nagysága együttvéve nem több, mint a betelepített szőlők fele és ha a megalakuláshoz az érdekelt szőlőtulajdonosok — tekintet nélkül a szőlővel betelepitetlen területek tulajdonosaira — birtokarány szerinti általános szavazattöbbséggel hozzájárulnak 21. §. Azokat a betelepített szőlő vagy gyümölcsös területeket, amelyek valamely már meglevő hegyközség területével összefüggnek, de hegyközségi kötelékébe nem tartoznak, az illetékes hegyközség kötelékébe be kell vonni. 22. §. Ha valamely község (város) határában levő 150 kát. hold vagy ennél nagyobb betelepített szőlőterülettel más községhez tartozó, de hegyközségenként 150 kát. holdnál kisebb betelepített szőlőterületek is közvetlenül összefüggenek, ezeket a kisebb szőlőterületeket az előbb említett nagyobb szőlőterületre alakított hegyközségbe be kell vonni az esetben, ha a kisebb szőlőterülettel biró községben vagy községekben a szőlőtulajdonosok külön önálló hegyközséget nem alakítanak. 23. §. Két vagy több község (város) határában levő s egyenkint 150 kát. hold vagy ennél nagyobb betelepített szőlőterületre is lehet egy hegyközséget alakítani, ha az illető községek ugyanegy törvényhatóság területén feküsznek, a létesítendő hegyközség területe összefügg és ha az egy hegyközséggé alakulást az érdekelt községek Szőlőgazdasági rovat.
