Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-06-05 / 11. szám
10. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal lelő igazolás ellenében adhatók ki. Tilos a hegyközség területén gyógyborokat gyógyszerek hozzáadása utján előállítani Gyógyborokra a hegyköziégek származási bizonyítványokat ki nem adhatnak. Gyógyborok ellőállitására nézve az 1924: IX. t.-c. 35. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Gyógyborokat gyógyszertárak árusíthatnak. mig a gyógyáruüzletekben való árusítást a népjóléti és munkaügyi, valamint a kereskedelemügyi m. kir, miniszter rendelettel szabályozza. 11. §. A hegyközség javaslatára az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság szőlőérés idején a hegyközség szőlővel beültetett területét zárt területté nyilváníthatja és a hegyközségek e területén az idegenek közlekedését és tartózkodását engedélyhez kötheti. Fürdő- és villatelepekre ez a korlátozás nem terjed ki. 12. §. A hegyközségek területén, valamint az ugyanazon politikai község határában levő, de a hegyközség kötelékébe nem tartozó szőlőgazdaságok területén lévő pincék és bor kezelésére, illetőleg raktározására szolgáló egyéb helyiségek abból a célból, hogy azokban a bonöivény rendelkezései megtartassanak és alapos gyanú esetén a feljelentés az illetékes hatóságnál megtétessék, a hegyközség ellenőrzése alatt állanak. 13. §, A hegyközség területén lévő s azon átvezető, illetve onnan a vasúthoz vezető községi dülőutak létesítése, valamint azoknak és tartozékaiknak jókarbantatiárí annak a községnek a feladata, amelynek határában a hegyközség fekszik. A hegyközség területén lévő ilyen utakon a felügyeletet a hegyközség elöljárósága gyakorolja és szükség esetén uj utak létesítése a meglévők jókarbantartása iránt a község elöljáróságát megkeresi. Az egyes birtokokhoz vezető egyéb közös utak költségeihez az érdekelt birtokosok a hegyközség választmány a megállapított haszonarány szerint hozzájárulni kötelesek. 14. §. A jelen törvény életbelépte után a hegyközség területén és a hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlőkben, szőlőskei lekben, gyümölcsösökben a szomszédos határtól (mesgyétől) szőlőt hatvan centiméternél, őszi barackot egy méternél. meggyet, szilvát és mandulát kettő méternél, almát, köiiét, kajszint és cseresznyét három méternél, diót és erdei fákat 6 méternél közelebb ültetni tilos. Ez a tilalom az alacsony törzsű törpefákra is redélyfákra nem terjed ki. 15. §. Méhek tartását a hegyközség területén megtiltani nem lehet. 16. A hegyközség szőlővel beültetett területén legeltetni tilos. El nem kerített, puszta területen az állatok csak megkötve legeltethetők. 17. §. A hegyközség területe a hegyközségi közgyűlés hozzájárulásával a községi (városi) közös vadászterületbe ugyan bevonható, azonban a községi (városi) elöljáróság az ezen terület után befolyó bérrészletet a hegyközségi elöljáróságnak átadni köteles. Augusztus hó 1-től a szüret befejezéséig csak a hegyközség külön egedélyével szabad vadászni. A vadászati jog gyakorlására a vadászati törvény rendelkezései az irányadók. 18. §. Minden szőlőbirtokos, akinek beültetett szőlőterülete 2C3 kát. hold vagy ennél nagyobb, szőlőbirtokának vezetésére m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot végzett egyént köteles alkalmazni. E kötelezettség alól mentes az a birtokos akinek magának is megvan ez a szakvégzettsége. Az a szőlőbirtokos, akinek 50 kát. hold vagy ennél nagyobb szőlőbirtoka van, szőlőkezelőül (vincellér) legalább m. kir. szőlészeti és borászati szakiskolát (vincellériskolát) végzett egyént köteles alkalmazni. Ezen szőlőkezelőket az alkalmaztatás megszüntetése esetén három havi felmondás illeti meg. Egyéb tekintetben a szőlészeti és borászati szakiskolát (vincellériskolát) végzett szőlőkezelők (pincemesterek) a földmivesiskolát végzett gazdasági alkalmazottakkal esnek egyenlő elbírálás alá. A felsőbb szőlő és borgazdasági gazdatisztek és a biríokosok közötti jogviszonyra nézve, a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényes rendelkezések nyernek alkalmazást Azok a szakiskolát nem végzett szőlőkezelők, akik ezen törvény életbelépését megelőző három év óta megszakítás nélkül ugyanabban a szőlőgazdaságban voltak alkalmazva, a szakiskolát vézet- tekkel azonos elbánás alá vonhatók. Vegyesek. — Rekord súlyú tojás. Br. Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő baromfi te- nyésztelepén egy Rhode Island Red egy éves jérce, amely havon'a 21—22 átlag 64 gr.-os tojást ad le, a napokban 95 gr-os később 83 gr-os tojást tojt. Mindkét tojás szép külsejű, nem deformált s csira képessége is hibátlan. Olyan rekord ez, amilyenről még nem hallottunk s fényes sikere a kir. hercegnő nagy gonddal vezetett tenyészetének.
