Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-06-05 / 11. szám
11. szám. ZEMPÉNI GAZDA 5. oldal. a trágya állandóan nedvesen van tartva és minél jobban össze van taposva, igy a levegő kiszorítása által az ammonniák elpárolgása csökken. Az elegendő nedvesség pedig megakadályozza a salétrom felbomlását. A német gazda nagyon rá van szorulva silány és kiszipolyozott talaja miatt az istálló trágya megbecsülésére, ezért elkövet minden lehetőt, hogy helyes konzerválással a talaj érett állapotban kapja a trágyát, másrészt a nitrogén veszteséget amennyire lehet megakadályozza. A legtökéletesebb módon ezt a mélyített állásai érik el, amely Hollandiában is nagyon gyakori módja a trágya konzerválásának. Ezen esetben a trágya állandóan az istállóban marad az állatok alatt, melyek azt folyton tapossák. A friss aljazás mindig a jól ösz- szetaposott trágyára kerül, amely szintén állandóan taposva lesz mig a meghatározott magasságot el nem éri s csak azután kerül kihordásra. A mélyített állásban kezelt trágya qualitását legjobban megközelíti a tetővel fedett trágya telep, ez azonban nagyon költséges, de főképen nagyon vigyáznunk kell, hogy állandóan nedves és lehetőleg jól össze taposva legyen, mert ellenkező esetben a ledett trágya telep többet árthat mint használ. Eltekintve a nagyobb gazdaságoktól, még akármelyik német kisgazda udvarában is modern trágyatelepet találunk, amely úgy van berendezve, hogy a trágyalé egy körülfalazott tartály gödörbe gyűlik össze, amely hidlásszerü deszkákkal van betakarva s ezen deszkák tetejére körül a szalmás trágya. Ez a gödröt légmentesen elzárja, miáltal a legértékesesebb trágyalénitrogén is meg lesz mentve az elpárolgástól. A gödör szélére egy trágyalészi- vatyu van szerelve, amely függetlenül a rárakott istálló trágyától bármikor lehetővé teszi a trágyalé kiszivatyuzását, illetve száraz idő esetén a trágya nedvesen tartását. A trágya időközönkint gondosan meg lesz taposva és kb. minden 1 m. magaságu trágyaréteg után 10—15 cm. vastagságú földréteg kerül, mely azt a levegőtől elzárja. A Délnémetországi Allgäuban, különösen tanyagazdaságokban, ahol a földmivelést nagyon háttérbe szorítja a rét és legelő gazdálkodás, szinte mesébe illő módon használják fel az istálló trágyát. Fürészporral aljaznak, ugyanis a szalma ott sokkal értékesebb annál, mintsem hogy állandó aljazásra használják, mert csak annyi gabonanemüt termelnek, amennyi a gazda családja szükségletét kielégíti. Az istálló úgy van berendezve, hogy az állatok folyékony és szilárd váladékai az istálló alatt lévő tartályba kerülnek, mely megfelelőleg van méretezve. Ebben a tartályban összegyűlt ürülék még elegendő viz hozzáadásával egészen folyékonnyá lesz összekeverve egy villanymotor által hajtott keverőszerekezet segítségével. Ebből a tartályból szintén a villanymótor hajtotta szivattyú még egy-két kilométer távolságra kivezetett csöveken keresztül is ezen trágyalé szerű keveréket ki kiszivattyúzza és ott öntöző készülékhez hasonló módon szétszórja. A mi viszonyainknak legjobban megfelel az egyszerűen földbe sülyesztett és fallal körülvett trágyatelep, egy trágyalé kuttal ellátva, mely lehetővé teszi egyrészt száraz idő esetén a trágya nedvesen tartását, másrészt a trágyalé legegyszerűbb felhasználását. Egy ilyen trágyatelep nagyon alkalmas jóminőségü trágya készítéséhez és amellett nagy tőke befektetést sem igénnyel. _Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy nagy gondot kell fordítanunk a állandó összetaposásra és nedvesen tartásra. A fedett trágyatelepet szerény meggyőződésem szerint nem a mi viszonyainknak találták ki. Elsősorban, mert nagyon költséges, másodsorban pedig az éghajlatunk csapadékban nem oly gazdag, hogy a sok esővíz miatt a kilúgozástól kellene tartani. A német gazdákat azaz indok vezette a trágyatelep befedésére, hogy a sok eső leszűrte és kilúgozta a trágyából az éiiékes tápanyagokat. Nem lehet az istálló trágyára annyi gondot és kiadást fordítani, amennyit az meg nem hálálna. Ne sajnáljuk tehát tőle a fáradságot és egy trágyatelep készítéséhez szükséges kiadásokat, mert elsősorban az istálló trágya ez egyik titka a többtermelésnek és nem a szuperfoszfát. Szőlőgazdasági rovat. A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről alkotott 1929. évi XVII. törvénycikk. I. Fejezet. A szölőgazdálkodás helyeségét elömozditó általános rendelkezések. 1. §. Uj szőlőt telepíteni csak a földmive- lésügyi miniszter előzetes engedélyével és csak olyan területen szabad, amelynek talaja egyéb gazdasági művelésre alkalmatlan immunis (fillok- szerának ellenálló) homok vagy hegyoldalon fekvő olyan terület, melyen a fillokszeravész fellépése
