Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
15. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal számában), De igen hatásos a „mészkénlé“ alkalmazása is (I. a „Zempléni Gazda“ 1928. évi 12 — 13. számait.) 111. Az állati ellenségek között mindenekelőtt nagy figyelemmel kell kisérni a baracmoly (anar- sia lineatella) hernyóinak garázdálkodását. Ha látjuk, hogy a hajtás hegye leszárad, vágjuk át a száraz rész alatt a kérget és valószínűen még ott találjuk a barackmoly hernyóját. Tehát a leszáradt vagy fonnyadozó részek alatt 1—2 cm-rel kell a hajtást megrövidíteni és a száraz, beteg részeket elégetni. 2. sz. kép • A fülbemászók ellen szalmacsóvákat akasztunk fel az ágak közé, ezekbe meghúzódnak és összefogdoshatjuk őket, még mielőtt megdézsmálták volna szépen érő termésünket. A hangyákat is többszöri friss vízzel való permetezéssel távolitjuk el. Mert ezek is szeretik az érett barackot megkóstolni; de a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy a hangyák hozzák mindig uj „legelőkre“ a veszedelmes levéltetveket és ott „fejőstehén“ gyanánt kezelik őket. A világoskék színű őszibarack levéltetvek a legtöbb pusztuló őszibarackfának korai halálának okozói; ők szívják ki a levélből a fa éltető erejét, vérét, az életnedvet; a fa napról-napra fonnyad, szomorúbb, a levelek elszáradnak és idő előtt a földet borítják. A fa télen már nem tud ellentállni semmiféle ellenségének és már a reá következő tavaszon nem virít többé, kipusztul teljesen. Pedig mostanában egy kitünően beváló szert ismerünk szeretett őszibarackfáink ezen legádázabb ellensége ollen, tudniillik az „ AphidonM. Beszerezhető a Mezőgazdasági és Ipari Vegyészeti Kereskedelmi R. T. Budapest, X. Hölgy ucca 14. Egy 15 literes permetezőbe 15 liter vízhez fél kg. Aphidont teszünk. Bevallom, hogy igen drága, de nagyon hatásos is. Mert a tetüket elpusztítja. (Sokkal jobban, mint az eddig ismert szappanos viz, dohányoldatok és quassiaforgács oldatok.) Az tanácsolom, hogy az első tetvek fellépésekor jó minden egészséges fát is Aphidonnal megpermetezni. Ezt a fát aztán kerülik úgy a tetvek, mint a hangyák. Ismétlem, a „gyümölcskertek királynéja“ az őszibarackfa a legigényesebb minden fánk között, de viszont nem e a legjobb minden gyümölcs között ?! P. S. Nem tudok megválni a cikksorozatomtól anélkül, hogy még két dologra nem figyelmeztetném kedves olvasóimat: 1. Ha nem ártott sem a fagy, sem más ellenség a fáinknak és túlsók a gyümölcs rajtok, ne resteljük a ritkítást akkor, mikor a gyümölcs maghéja megkeményedése kezdődik, azaz junius eleje táján. Elég, ha minden 8 — 10 cm-re van egy-egy gyümölcs, azaz minden termővesszőn 2—3 drb. 2. Az őszibarackot ne hagyjuk teljesen megérni a fán. Jobb, ha már 1—2 nappal előbb szedjük le és a gyümölcskamrában vagy más alkalmas helyiségben érleltetjük. Ezáltal levesesebb és édesebb is lesz (a fán gyakran megkásásodik). Jégveremben vagy jégszekrényben az őszi • barack hetekig is eltartható. Leszedéskor az őszibarackot nem szabad ujjunk hegyével fogdosni, mert akkor ujjaink nyoma sötét foltok alakjában az érett gyümölcsön meglátszik. Hanem marokra fogva az őszibarackot gyengéden jobbra forgatjuk addig, mig a gyümölcs kezünkben marad Ha a forgatás következtében sem válik el kocsányától, akkor a gyümölcs még nem elég érett a leszedésre. Ha pedig a leszedett őszibarackon egy darabka kocsány rajta maradt volna, az mindig annak a jele, hogy — sajnos — tulkorán és nem elég óvatosan szedtük le. Öregebb fákon néba fölrepedt magházu óriási példányokat találunk. Ezeket megbámulhatjuk, de ne örüljünk nekik, mert sajnos a fa elgyengülésének előjelei. Ha a közeli haláltól akarjuk megóvni, akkor ne késsünk az ifjitással.
