Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-07-20 / 14. szám

6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 15. szám. hegyalja érdekeit oly erősen sértő közlemény je- I lenhetett meg. Az uj bortörvény tervezetéről lapunk legkö- I zelebbi számában írunk. (i. e.) Bor- és szőlőkivitel Lengyelországba. * Gazdasági Egyesületünk megtisztelő megbi zása alapján eljártam a varsói magyar követünk- j nél, bemutatván ottan személyesen a krakkói élel­miszervizsgáló intézet által kívánt s nem szeszezett ! tokaji asszu és szamorodni bormintáimat. Nagy baj Lengyelországban, hogy a borha­misítási törvényt nem tudják tető alá hozni, dacára annak, hogy azt az egészségügyi intézmények évek > óta, mint legsürgősebben megoldandó közegészség- I ügyi kérdést szorgalmazzák. Lengyelországban ugyanis az összes polgári törvények — tehát közötte a borhamisítási törvény is — háromféle, vagyis a volt osztrák területen az osztrák, a volt német területen a német a volt orosz területen az orosz polgári törvények vannak j érvényben, némi lényegtelen végrehajtási újítási ■ utasítással. Ennek folyamánya aztán, hogy az egész j Galíciában, és Ukrajnában az osztrák bortörvény j szerint a müborgyártás szabad vegyiipar, tehát \ ottan egészen nyíltan, a törvény védelme alatt 1 gyártják a tokaji szamorodni és asszu borokat. A volt német-lengyel területen, tehát Posen vidékén, már tilos a műbőr gyártása és bármily bornak származásától idegen elnevezése és forga­lomba hozása. Ottan még türhetőbbek is az álla­potok Ellenben a volt orosz-lengyel területen, tehát Varsóban, az oroszoknak bortörvényük egyáltalán nem volt, ott maguk sem tudják, mit csináljanak, tehát megengednek mindent. Ottan dívik az alma­bor gyártása „Aranyranost bor“ címzéssel, remek kiállításban, potom pénzért. Ott árulják egész nyíl­tan a Theodor Etti bécsi borgyár „Feiner besterr — Ungarischer Süsswein“-át tokaji üvegekben, a magyar kettőskeresztes címerrel, pazarul vignetázva 4 zlotyért = 2 P 50 fillérért palackját. Hozzáadva ezekhez még azon tapasztalatokat, hogy úgy Varsó, mint Krakkó és Lemberg köz­raktári vállalatainak pincehelyiségei mind zsúfolva vannak francia hordós és palackos, olasz hordós könnyű és nehezebb borokkal és görög édesborok­kal, csak elvétve látni néhány hordó magyar bort, — amiből azt a következtetést kell leszűrnünk, hogy Lengyelország borszükségletének ellátásából alaposan kiszorítottak bennünket a franciák, ola­szok és görögök. Vérmes reményeket tehát a len­gyel borkiviteli lehetőségekhez nem fűzhetünk. Hogy mi ennek az oka, azt két szóban ki- i fejezhetem. A GyOSz itten is diadalmasan győze- I delmeskedett az OMGE-n. A kereskedelmi szerző­déseink megkötése három évig húzódott amiatt, hogy Lengyelország a lodzi posztógyárak olcsó posztóinak Magyarországba minimális vámok mel­leit való bevitele ellenében hajlandó lett volna nemcsak borainknak, hanem egyébb mezőgazda- sági terményeinknek olyan kivételes vámtételek mel­lett a bevitelt biztosítani, hogy a magyar bor és magyar búza uralta volna a lengyel piacot. Egy-két magyar textilgyár érdekében — ame­lyek olcsó parasztposztói úgy sem gyártanak — nem jött létre a megegyezés, tehát győzött a GyOSz. és nyakunkon maradt a bor, a búza. Éppen a tegnapi lapokban olvasom, hogy a búza bevitelét augusztus 1-től betiltotta Lengyel- ország. Ez a hir 30 filléres búza olcsóbbodást ho­zott a gazdákra. Pedig Lengyelországgal a legszorosabb gaz­dasági kagcsolatot kellett volna létesítenünk, mert geográfiai fekvésünknél fogva a legrövidebb utón kaphatjnk onnét a petroleum, benzin, szén, fa és só szükségletünket, viszont könnyen elhelyezhettük volna összes bor- és buzafeleslegeinket, mely utóbbit a malmok a silány lengyel búza feljavítá­sára mindig örömmel vásárolják, borainknak pedig háromszáz év óta voltak hűséges fogyasztói. Ha már a borkiviteli perspektívák annyira nem biztatók, gondoltam, hogy az idei jónak Ígér­kező szüreti kilátásokra való tekintettel, Lengyel- országba a borszőlőnek szőlő alakjában való ki­viteli lehetőségéről nyerjek alapos tájékozódást, mert pár év előtt az ilyen borszőlő export elfogad­ható árak és azonnali készpénzfizetés mellett kel­Eladó 200 holcjas birtok épülettel, egy 100 holdas szántóföld, egy 35 holdas szántóföld Zemplén vármegyében. Továbbá nagy lakóházak, kisebb családi házak eladók. Ház­helyek nagy választékban lefizetés mellett kap- [ hatók, amelyekre a bank is pénzt kölcsönöz. Bővebben BRETZ GUSZTÁV az Orsz. Földbirtokrendezö Bíróság által eng. ingatlan adásvételi irodájában SÁTORALJAÚJHELY, FŐ UCCA 20. 41

Next

/
Thumbnails
Contents