Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 14. szám. az egyesület még fáradtságot sem vett magának arra, hogy a való tényállás felöl meggyőződjön s teljesen tájékozatlan az adóhatóságok részéről a szőlőbirtok adóztatása során általában követett irányelvek, valamint a kivetés eredménye felől. Bár mindenkor szívesen veszem, ha az érdek- képviseletek az esetleges sérelmeket feltárják és rámutatnak bajaikra, ezzel szemben azonban elvárom azt is, hogy felterjesztéseik és panaszaik komoly alapokon nyugodjanak, konkrét eseteket tárjanak elém s ne legyen ez csupán kísérlet arra, hogy minden tárgyi alapot nélkülöző, általánosságban tartott kijelentésekkel és durva hangú vádaskodásokkal hangulatot teremtsenek az adóhatóságokkal szemben. Ami a kivetett adóknak általános felülvizsgálata iránt előterjesztett kérelmét illeti, értesítem, hogy ezt a kérelmet nem teljesíthetem, mert erre törvényes felhatalmazásom nincs és különben is az egyesület semmi olyan konkrét adatot fel nem hozott, mely a szőlőbirtok jövedelemadó alá vonása során tanúsított szabálytalanságokról tenne bizonyságot. Minden egyes adózónak azonban módjában áll a terhére kivetett adók jogossága vagy mérve tekintetében emelt kifogásait a rendes jogorvoslati utón érvényesíteni. Tájékozásul közlöm végül, hogy a jövedelem- és vagyonadó gazdasági könyvek alapján csakis akkor állapítható meg, ha az adózó szabályszerű gazdasági könyveket és gazdasága jövedelmét hiteles mérleg, nyereség-veszteségszámla és a leltár bemutatásával bizonyítja. Az olyan gazdasági feljegyzések és egyszerű jegyzetek, melyek szabályszerű gazdasági könyveknek nem minősíthetők, a kivetés során, mint a jövedelem kialakulása tekintetében tájékozást nyújtó adatok felhasználhatók ugyan, de semmi esetre sem nyújtanak igényt arra, hogy az adóztatás, amennyiben a feljegyzések adatai a tényleges viszonyokkal összhangban nem állanak, azok alapján történjék.“ A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ez alkalomból azon kéréssel fordul a szőlőbirtokosokhoz, hogy sérelmeiket, illetve a kivetés súlyossága elleni panaszaikat, pontos adatokkal alátámasztva, közöljék az egyesülettel. Vármegyei Egyesületünk, amely szintén foglalkozott már e kérdéssel, szívesen vállalkozik a panaszok közvetítésével. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József plébános. A rhode island. E tyukfajta pontos leírása. Ismerteti a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete, Budapest. Standard-súly. Kakas . . . 4'A kg. Tojó . . . 37* kg. Éves kakas . 33A „ Jérce . . . 23A » A kakas alakja. Taraj: Egyszerű, középnagy, szorosan a fejhez álló, egyenes és felálló, a csipkék száma 5, jól elhatárolva, a taraj elején és végén kisebbek, mint középen. Meglehetős szélesen kapcsolódik a fejjel, a tarajvég sima, enyhén lefelé hajlik, de nem követi szorosan a fej alakját. Taraj: Rózsás, alacsony, szorosan a fejhez álló, tojásdad alakú, a közepén mélyedésmentes, felszíne apró, gömbölyű szemcsékkel fedett, hátrafelé keskenyedik és tövisben végződik. A tövis enyhén lefelé álló, de nem követi szorosan a fej alakját. Csőr: Középhosszu, enyhén iveit. Fej: Középnagy, vízszintes tartásu, kissé előreálló. Arc: Sima. Szemek: Nagyok, tojásdad alakúak, kiállók. All-lebenyek: Középnagyok, egyenlő hosz- szuak, ránc- és kinövésmentesek. Füllebenyek : Hosszúkásak, élesen határoltak, simák, a fejjel és a fej függelékeivel arányosak nagyság tekintetében. Nyak: Középhosszu; a nyaktollazat dús, elborítja a vállakat. A tollazat nem tulszorosan áll a nyakhoz. Szárnyak : Szép nagyok, jól zártak, vízszintes tartásuak. Az első- és másodrendű evezőtollak szélesek, természetes elrendezésben fedik egymást, ha a szárnyak zártak Hát: Hosszú és egész hosszában széles. Vízszintes tartásu, tompa szögben megy át a farokba. Nyeregtollak középhosszuak, mérsékelten szélesek. Nyeregtollazat dús. Farok: Középhosszu, jó széles, a vízszintessel mintegy 40 foknyi szöget képez, s igy még növeli az állat látszólagos hosszát. Sarlótollak középhosszuak. A kormánytoliakon valamivel túlterjednek. A kisebb sarlótollak és farokfedőtoliak
