Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-05 / 13. szám
13. szám. ZEMPÉN1 GAZDA 5. oldal. Szőlőgazdasági rovat. A hegyközségekről. Gróf Bethlen István miniszterelnök a felsőház junius hó 22-iki ülésében elmondott nagy beszédében megemlékezett a szőlőgazdaság nagy jelentőségéről s ez alkalomból azon nézetének adott kifejezést, hogy a „hegyközségi törvény végrehajtása az első, amiből ki kell indulni.“ Még élénk emlékezetünkben vannak azok a meleg szavak, amelyek a miniszterelnök ajkairól a Tokajhegyalja rekonstrukciójára vonatkozólag az egységes párt május 10-iki értekezletén elhangzottak ; ép oly jólesőleg hallottuk a szőlő- gazdaság érdekében elhangzott újabb kijelentéseit. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületet különösen is érinti a miniszterelnök fenti kijelentése, mert hisz minden más érdekeltséget megelőzőleg ez Egyesület volt az, amely napirendre tűzte az 1894. évi XII. t.-c. 61—73. §§-ainak revízióját s egy kizárólag a szőlőgazdasággal foglalkozó törvény megalkotását Nem hinném ugyanis, hogy a kormányelnök fent idézett kijelentését az 1894. évi XII. t.-c. 61 —73. §§ aíra vonatkoztatta volna, s e törvény végrehajtásától remélte volna a szőlőgazdaság fellendülését. A miniszterelnök bizonyára ösmeri a föld- mivelésügyi minisztériumban készen lévő s a szőlőgazdaságról és a hegyközségekről szóló törvény- javaslat tervezetet s a földmivelésügyi miniszternek körlevelét, amellyel a tervezetet az érdekeltségeknek megküldette. A földmivelésügyi miniszter a körlevélben a többek között a következőket mondja: „Nagy hiánya volt mindenkor a magyar szőlő és borgazdasági adminisztrációnak, hogy ezen gazdasági ágazat gondozására sohasem létesítettek olyan közhatósági jellegű intézményeket, amelyek a hazai szőlőgazdálkodás fejlesztésére irányitó befolyást gyakorolhattak volna s amelyek a közigazgatás keretéhez szervesen alkalmazkodva a köz- igazgatási hatóságokat a szőlő és borgazdaságot érdeklő szakkérdésekben megbizható tájékoztatással támogathatták volna. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. lehetővé tette, ugyan az egyes községi határokon belül lévő szőlőknek hegyközségi szervezetbe való tömörülését, ezek a hegyközségek azonban nagyobbára csak közös őrzésre és a hegyrend fentartására alkalmas szervezetek lettek anélkül, hogy a közös gazdasági érdekek gondozása, vagy a szőlőgazdaság technikai fejlődésének előmozdítása érdekében bármiféle tevékenységet kifejteni hivatottak, vagy képesek lettek volna. Ilyen gazdaságfejlesztő hivatottság kifejthetésére az 1894. XII. t.-c. sem keretet, sem anyagi lehetőséget nem nyújtott s még csak arról sem gondoskodott, hogy ezen hegyközségeket valamilyen gazdasági szervezettel szerves kapcsolatba hozta volna. A hegyközségek igy a maguk elszigeteltségében a gazdasági életre kiható szerepet nem is tölthettek be.“ Körlevelének további folyamán ezt mondja a földmivelésügyi miniszter: „Az egykor virágzó és jövedelmező szőlő- gazdaságok rentabilitásukat elvesztették, minek egyedüli oka csakis abban kereshető, hogy minden szervezkedést és irányítást nélkülöző szőlősgazdák nem tudtak alkalmazkodni a fejlődő gazdasági követelményeihez s megmaradván a maguk elavult és egyenlőtlen termésük mellett, nem tudták kiegyensúlyozni a munkaviszonyok megdrágulását, minek folytán terményeik versenyképességét árban és minőségben minden piacon elvesztették.“ A miniszterelnöknek ösmernie kellett e körlevelet s a törvényjavaslat tervezetet is igy nyilvánvaló, hogy a felsőházban tett kijelentését nem az elavult 1894. évi XII. t.-c. 61 — 73. §§-aira, de a törvényjavaslat tervezetre értette. Ámde az ujtörvény, sajnos, még nem törvény, de két év óta vajúdó törvényjavaslat tervezet csak, melynek, hogy áldásos hatását élvezhessük, előbb törvénynyé kell lennie. Maga a törvényjavaslat tervezet jó; a hegyközségi tanács létesítése — főleg a tokajhegyaljai viszonyokat tekintve — elsőrendű elgondolás. Éppen ezokból arra kell kérnünk a Tokajhegyalja érdekeit annyira szivén viselő gróf Bethlen István miniszterelnököt hasson oda, hogy a törvénytervezetből mielőbb törvény legyen s sor kerüljön annak végrehajtására. Tokaji borok Lengyelországban, E cim alatt közöltük a Zempléni Gazda legutolsó számában azon akciót, amelyet varsói követünk a tokaji borok Lengyelországban való kivitele érdekében megindított. Közöltük ugyanakkor az akció érdekében varsói követünknek adott válaszunkat s a földmivelésügyi miniszterhez irt fel- terjesztésünket.
