Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-20 / 24. szám
24, szám ZEMPLÉNI GAZDA 11. oldal. bordói léhez 2 százalék, vagyis 100 liter bordói léhez 2 kg. kénvegyületet keverünk. E kétféle anyaggal (bordói lé és kénvegyület) azután egyszerre védekezünk mindenféle penészgomba ellen. És miután a penészgombák valamennyi gyümölcsfanemen előfordulnak, az említett oldattal az összes gyümölcsfák koronáját és törzsét. valamint a köszméte (egres) bokrokat bőségesen megpermetezzük. Ezt a munkát azonban -csak fagymentes időjárásban szabad végeznünk. Meg kell említenem azt is, hogy ezt a permetezést nem előzheti meg a kártevő rovarok ellen végzendő permetezés. Ha az említett permetezés a fákon megszáradt, akkor a kártevő rovarok ellen való permetezés következik. Erre a célra a gyümölcsfa-karbo- leum (dendrin, enda) alkalmas. A gyümölcsfa-karbolineummal leginkább az alma-, körte-, és szilvafákat kell megpermeteznünk. Még pedig az említett fákat 15 — 16 százalékos (100 lit; lágy vízre 15—16 kg), a csonthéjas gyümölcsfákat, amenyiben ezek permetezését, a paizstetvek és levéltetvek ellen, szükségesnek tartjuk, 8-10 százalékos, az őszi barackfákat pedig b-8 százalékos gyümölcsfa-karbolineummal permetezzük meg. A permetezést úgy kell végeznünk, hogy a fa minden része bőségesen kapjon a permetező anyagból s azt kellően átáztasa. Permetezés előtt a fiatalabb fák, valamint a törpefák tövét .földdel kupacsoljuk fel, nehogy a lefolyó permetező anyag a gyökerekben kárt tegyen. Magától értetődő, hogy ezt a permetezést is enyhe időjárásban kell végeznünk. Minthogy a permeiezések hatása ősszel, a lombhullás után és tavasszal a rügyfakadás előtt 3—4 héttel a legnagyobb, ennélfogva ezt az időt kell a permetezések elvégzésére kihasználni. Ha a fák permetezését néhány évig folytatjuk és a nyári védekezéseket a Kertészeti Lapok 7—9 számaiban általam ismeretlen módon végrehajtjuk, bizonyára több és értékesebb termésünk lesz, amely bőven kárpótol a több munkáért és kiadásért. Befejezésül még fel kell említenem, hogy a gyenge növésű fák talaját ősszel, érett vagy félérett istállói trágyával kell 3 évenként megjavítanunk, mert gyenge fejlődésü fa a betegségekkel szemben kevésbé ellenálló, másrészt a termést sem képes tökéletesen kifejleszteni. Vegyesek. A fák alját csak egyszer ássuk fel, ne pedig kétszer, ősszel és tavasszal, ahogy sokan azt hibásan teszik. A felásást augusztustól ősszel és télen át rtigyfakadásig bármikor el lehet végezni. A felásásnak az a célja, hogy a föld felszínén telelő kártevők a mélyben kerüljenek és onnét ne tudjanak tavasszal előbujni; tehát ha kétszer ássuk fel a fák környékét, a kártevők megint a felszínre kerülnek és újból megtalálják tenyészfelté- teleiket. A gyümölcsfák műtrágya szükséglete. A gyümölcsfákat minden második évben szoktuk műtrágyázni. Az adandó műtrágya mennyisége a fák nagysága szerint igazodik. Idősebb, magas törzsű fának mütrágyaszükséglete : 2 5 kgr. szuperfoszfát. 1 kgr. 40 százalékos kalisó és 15 kgr. mésznitrogén. Fiatal, magas törzsű és törpe fák mütrágyaszükséglete; 0 5 kgr. szuperfoszfát, 0’3 kgr. 40 százalékos kálisó és 0 4 kgr. mésznitrogén. E számok a határértékek, a legnagyobb és legkisebb adagot jelentik, az adag nagysága a fa nagyságához mérten e határértékek között ingadozik. A műtrágyázást ősszel végezzük, lombhullás után. A fa csurgója alatt körben ásónyomnyi árkot ásunk és ebbe szórjuk el egyenletesen a műtrágyákat és pedig először a mésznitrogént, ennek elszórása után az árkot kevés földdel betemetjük. 8 nap múlva szórjuk erre rá a szuperfoszfát és a 40 százalékos kálisókeveréket s utána az árkot a kiásott tőiddel betemetjük. A mésznitrogént a szuperfoszfáttal nem szabad összekeverni, mert egymás hatását lerontják. A szuperfoszfát és a kálisó az elszórás előtt összekeverhető. Ügyelnünk kell arra, hogy a szuperfoszfát és kálisó összekeverését igen jól végezzük el, mert az egyenetlen összekeverés következtében a műtrágyák a megfelelő hatásukat nem tudnák a fáknál kiváltani. hirdetéseket jutányosán felveszünk Felelős kiadó ; Uésházy EnJre ügyv. titkár.
