Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-04-05 / 7. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám * vezem, hogy minden községbe a faiskolakezelő tanítónak vagy egy lelkes gyümölcstermesztőnek jóval előbb megküldöm az összes kérdéséket tartalmazd kérdőivet azzal a kéréssel, hogy nevezett keresse fel a község összes gyümölcstermesztőit, vagy hivja össze őket értekezletre s tárgyalják meg az ügyet. Ezen előkészítés után, előre jelzett napon megjelennék a községben s közös értekezleten, vagy szükség esetén minden termelőtől egyenként átvenném az adatokat. Ilyenkor a gyümölcsösöket lehetőleg személyesen is meg szeretném nézni még azon esetben is, ha azok a község távolabbi határában vannak. Azt hiszem, ennek sem lesz akadálya. Ezúton oly értékes anyag birtokába jutnék, hogy ennek a feldolgozása gyönyörűség lenne. Tudom, hogy ilyen, a valóságnak megfelelő, konkrét alapokon nyugvó térképpel örömet okoznék a földmivelésügyi minisztérium szakembereinek és egyben biztos alapot adnék községi faiskoláink telepítéseire s vármegyénk gyümölcstermesztésének központi irányítására, nyitott szemmel való tudatos szervezésére. S aztán: ami értéket, tudást a tapasztalt gyümölcstermelőkkel való érintkezés közben összegyűjtenék, azt községről-községre való vándorlásaim közben mindenhol, mindenkinek átadnám, ahol annak szükségét látnám, ahol útbaigazításaimat szívesen fogadnák. * A „Zempléni Gazdát“ sok gyümölcstermelő olvassa, ezért itt is leköziöm hogy mi is az a gyümölcsészeti térkép, miért kell azt elkészíteni s milyen adatok szükségesek ahhoz? Ezen ismertetésben több helyütt a minisztérium kiadványának szövegét közlöm. „A magyar gyümölcs a hosszas tapasztalatok szerint belföldön és külföldön azért értékesíthető nehezen, mert hazánkban nincs vidékenként egyöntetű tömeges gyümölcstermesztés, másszóval a termesztők nem törekszenek az illető vidéknek legjobban megfelelő néhány gyümölcsnem ama kevés fajtáinak szaporítására, amelyek piacosak (külsőre tetszetősek), jól szállíthatók, hosszasabban eltart- hatók és egészségesek. Ezért a hazai gyümölcstermesztés helyes irányba való terelése érdekében az ország területén termesztett nagy számú, a helyi viszonyok között nem jól tenyésző, a betegségeknek kevésbé ellentálló, értéktelen és romlandó fajtákat ki kell küszöbölnünk és e fajták helyett a jövendőben olyan fajták elszaporitására kell törekednünk, amelyek az ottani viszonyok között jól tenyésznek és bő termésük s egyszerűbb kezelést igénylő, nem kényes természetűek, a betegségekkel szemben való ellenállásuk, szállíthatóságuk és eltarthatóságuk, főképen pedig piacosságuk révén több jövedelmet szolgáltatnak.“ Fontos tehát annak a megállapítása, hogy az ország egyes vidékein s vármegyénkben is eddigelé milyen gyümölcs termett és hogy a jövőben milyen gyümölcs a legalkalmasabb a helyenkénti termesztésre. Ezek az adatok ugyanis hü képét fogják adni annak, hogy a termesztés helyes irányban történik-e és ha nem, ez esetben községenként és vidékenként köztermesztésre különösen mely gyümölcsnemek és ezeken belül milyen fajták ajánlhatók leginkább? Jellemző, hogy Amerikából csak 3—4 fajta alma jön. Stájerből főleg Masánczki, rozmarin és bőralma, Tirolból hasonlókép. Ott nincs 100-féle fajta, legfeljebb elszórtan, házi szükségletre. De kivitelre egyöntetű megállapodás szerint csak néhány fajta van Erre kell törekednünk nekünk is, mert ma már a gyümölcstermesztés nem luxus, mint a múltban, hanem jövedelmező növénytermesztési ág, ill. annak kell lennie. (Megjegyzem, hogy a sátoraljaújhelyi üzletekben karácsony táján szlovenszkói vegyes alma, főleg Jonathán, azután svájci Ma- sánczki-szerü alma és egy kőkemény, fanyar bőralma volt látható s legújabban csinosan csomagolt, méregdrága amerikai alma figyelmeztet bennünket kiáltóan szervezetlenségünkre, élhetetlenségünkre!) A minisztérium a tömeges termelésre legalkalmasabb gyümölcsnemek és fajták, a talajviszonyok stb. megállapítására részletes kérdőivet adott ki. Ezt vesszük mi is alapul vármegyei gyümölcsészeti térképünk adatgyűjtéséhez. A kérdőívnek adatgyűjtésre vonatkozó pontjai a következők: 1. A Cim lakóhelyét és vidékét magában foglaló körzetben, az eltérő fekvés és talajviszonyok figyelembe vételével, hol és milyen gyümölcsfanemek (alma, körte, szilva, kajszinbarack, cseresznye stb.) és fajták tenyésznek legjobban, továbbá ezek közül az egyes termesztési helyeken (körzetekben) melyek volnának tömegesen termeszten- dők? (A termesztési helyek, körzetek, nemek és fajták a lehető legnagyobb pontossággal és részletességgel jelölendők meg.) Megjegyzendő, hogy a gyümölcsnemek, valamint az egyes fajták 1., 2., 3. sorszámmal megjelölve sorrendben tüntetendők fel aszerint, hogy az illető gyümölcsnem és fajta az ottani viszonyok között igen jól, vagy csak jól vagy pedig kevéssé jól tenyészik. Pl. ha valamely helyen több gyű-
