Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-20 / 24. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 24. szám súlyt helyeznek, hogy semmi költséget nem sajnálnak minél tökéletesebbé tételére. így aszfaltbitumenes bőrlemezzel is bevonják, mert csak igy lehet tökéletesen megakadályozni, hogy a trágya nedvessége a deszkába ne szivódhassék. Egészségügyi szempontból nagyon fontos az is, hogy olyan etető és itató vályúkat használjunk, melyek fedéllel bírnak, hogy abba a baromfiak bele ne léphessenek s csak a fejükkel férhessenek ahhoz. Ha azonban ezeket az edényeket a pusztaföldre helyeznénk le, nem tudnánk megakadályozni, hogy a baromfiak folytonos kapargálá- saikkal azok tartalmát alom vagy ürülékkel be ne szennyezzék. Ennek meggátlására szükséges, hogy az etető és itatókat 50—60 cm. magasságú asztalkákra helyezzük, melyekhez feljáróul lécekből készített kis létrákat helyezünk. Végül, a baromból belső berendezéséhez s a többtermelést célzó eszközökhöz tartozik még a porfiirdő is. A baromfiól valamelyik világos sarkába középnagyságú, alacsony oldalú ládát helye zünk, melybe szitált homok és fahamu keveréket helyezünk, mely keverékhez időnkint kevés kén virágot is szórunk. A baromfiak előszeretettel használják ezt a porfürdőt, mely az esetleges tetvek- től is megszabadítja őket. (Folytatjuk.) Művész- és tanulmány olajfestéheh! Elsőrendű minőségben festővásznak, preparált festőlemezek, Vidra, nyest- és sörteecsetek. Paletták óvál és téglaalakban, fából és porcellánból. Lenolaj, Mákolaj, Terpentin, Mastixkence, Vernisage lakk! Festőszerek ! — Gombfestékek! Pastellkréták ! — Rajzszerek ! SZABÓ PÁL könyv-, zenemű- és papirkereskedése Sátoraljaújhely. 34 Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. A gyümölcsfák őszi-téli gondozása.* Irta: Németh József, m. kú. kertészeti felügyelő. Aki gyümölcsfáinak hasznát akarja látni, annak azzal is tisztában kell lennie, hogy a fa csak akkor fejlődik jól és csak akkor terem bőségesen, hogyha a fejlődését elősegítő tényezők; a kedvező fekvés, alkalmas és jó termőerőben lévő talaj meg van. Továbbá, hogyha a fákat úgy gondozzuk, hogy azok egészségét se a tudntlan- lanságból származó hibák (pl. durva megcsonkítás), se a kártevő rovarok, se a gombabetegségek ne veszélyeztessék. A Kertészeti Lapokban már ismételten hangoztattuk, hogyha a gyümölcsfákat nem megfelelő területre és olyan talajba (meszes, vizenyős, hideg, stb.) ültetjük, amely az elültetett gyümölcsfanem természetének és főképen ezek alanyainak, amibe a nemes fajta oltva van, nem felel meg, akkor már eleve ki van zárva, hogy a gyümölcsfa jól fejlődjék. De, föltéve, hogy a fák kedvező fekvésbe és jó minőségű talajba tulsürün ültettettek, az ilyen sürü ültetésü fák sem szolgáltatnak bő termést, mert egymás hegyén-hátán állván, rosszul nőnek és idő előtt megvénülnek, elnyomorodnak. Még a legnagyobb körültekintéssel és szak- avatottsággal végrehajtott fásítás esetében is, amikor a gyümölcsfák a legkifogástalanabbul fejlődnek, a szakszerű gondozásnak elmaradnia nem lehet, mert a magára hagyott fa nem fejleszt olyan koronát és annyi termőrügyet, amely és amennyi haszon szempontjából, kielégítő volna. A gyümölcsfásitásnak csak akkor van igazán haszna, hogyha megfelelő alanyu fákat, a természetüknek megfelelő fekvésű és minőségű talajba, nem sűrűn ültetjük és hozzáértéssel gondozzuk. A fa gondozás alatt: a talaj szükségszert! művelését és trágyázását, a tősarjak kitisztítását, a korona alakitó és termőre való metszését, a száraz és fölösleges ágak helyes eltávolítását, a sebek bekenését, a fa karózását és bő termés esetében a gyümölcs megritkitását kell értenünk. E gondozási műveletek helyes alkalmazása *) A Kertészeti Lapok után közöljük e nagyon tanulságos és aktuális közleményt.
