Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMPLÉN! GAZDA 9. oldal permetezzük a fáinkat, mikor azok tele vannak már minden nyavalyával. Ekkor már nem védekezünk, hanem gyógyítunk. Ez pedig sokkal nehezebb, mint a szó szerint tett védekezés Védekezésnél a baj tovább terjedését próbáljuk meggátolni; mig óvintézkedésekkel (perven- tiv védekezés) a még fel nem lépett bajok ellen védekezünk. Ezen óvintézkedésekkel azon betegségek ellen védekezünk melyek tapasztalatok szerint évenként szoktak jelentkezni. Védekezésnél több szempontot kell szem előtt tartanunk. És pedig: gyümölcsfáinkat helyes sortávolságra ültetjük, mert a sűrűn ültetett fánál a levegő mozgásra képtelen s az ilyen sűrűségben levő állandó nyirkosság, pára és árnyék kedvez a gombaspórák fejlődésének ; avagy a gyökerek szívják el egymás elől a táplálékot. Ez pedig táplálékhiányra vezet, melynek következtében a fák fejlődésükben megállanak, koravének lesznek, satnyul- nak s melegágyai lesznek a különböző kártevő gombáknak. Miután pár szóval elmondtam, amit a cim első részében Ígértem, áttérek a Fusicladium gombának a tárgyalására. Azért választottam ezt a gombaféleséget, mert sok esetben ennek köszönhetjük, hogy a szépen kötődött gyümölcseink közül alig egy pár százalék képes normálisan kifejlődni, a többi pedig idő előtt lehullik, ismeretlen(?) okokból, mint a Hegyalját rossz gyümölcstermőnek minősítő uraktól hallottam Azért beszélek továbbá eme gombáról, mert ennek a gombának veszedelmes voltáról sokkal kevesebbet tudnak a termesztők, mint más gombatársairól. Pedig legalább oly veszedelmet jelent, sőt almánál, körténél még nagyobbat, mint pl. a Sclerotinia (Monilia), melyről egy régebbi számban beszéltem már. Fusicladiumnak régen nevezték. Most Ven- luriának hívják. Alma és körtefán fordul csak elő. Almán a Venturia inaequalis, körtén pedig a V. pirina él. Kártételük abban nyilvánul, hogy úgy az almán, mint körtén : varasodást okoznak. (Ezt a kártételét mindenki ismeri, ellentétben a többi kártételeiével, melyeket nem nagyon ismernek) pedig sokkal veszedelmesebbek ennél.) Vázlatosan ismertetni fogom a kártételét, hogy mindenki felismerje. Kártétele már májusban a legelső leveleken mutatkozik. Mikor is a leveleken 3 — 6 milliméter nagyságú, fénytelen, kerek, zöldesbarna elmosódott foltok alakjában jelenik meg. Ezek a foltok később megkérgesednek, sziníik fekete lesz és utána elszáradnak. Azt gondolhatnék, hogy nincs baj, hisz a levelek a fán maradtak 1 Pedig nem így áll a helyzet. Ezek a foltok a roncsolás következtében nem asszimilálnak s igy elképzelhető, mondjuk, ha minden levélen egy harmadát kitevő folt van, nem képes hivatását teljesíteni; mi lesz az eredmény ? Pusztulás. És ez a leveleken okozott kártételek, — mely az asszimilációban súlyos zavarokat idéz elő — még nem a legnagyobb ! Sokkal súlyosabb a kártétele, mikor a kötődött gyümölcsök borsómogyoró nagyságúak lesznek. Ezeken a kis gyümölcsökön a levélhez hasonló foltok keletkeznek. Ezen foltok miatt (a micéliumok elroncsolván a sejteket) a gyümölcsök ráncosodni, töpörödni kezdenek, növekedésük megáll. A fertőzöttek egyik része lehull, a másik csontkeményre száradva, a fán marad. Szilágyi cs Diskant IMoíc gépgyára és malomépitészete. <;y arI és MztUlit : Szab. Jatüzelésii generátorokat, 50% üzemanyag megtakarítás Jőzekealkatrészeket bármilyen gyártmányú géphez gór- és olajsajtókat Nyersolaj-motorokat jVíalomberenöezéseket és munkálatokat Képviselet : Első Magyar Bazd. Gépgyár R. T. cséplőgépei, vetőgépjei, malomfelszerelései és FORD MOTOR GOMP személy-és teherautója!, traktorjai. Állandó nagy alkatrész raktár és javító üzem. 54
