Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
23. szám. ZEMPLÉNI GAzDA 3 oldal nyünk termésében mennyi a vegyileg tiszta mész. Eszerint találtatott: 1000 rész búzában kb. 7 rész mész, 1000 99 rozsban * io » 99 1000 > árpában „ 12 » 1f 1000 n zabban * 15 n W 1000 n tengeriben . 15 n n 1000 n borsóban „ 38 w n 1000 W répában „ io » n (Ez utóbbi avval magyarázható, hogy bár a répafélék sok meszet vesznek föl, mégis erős víztartalmuknál fogva a mész nagyobb tömegre oszlik el). Bár ezek szerint az ismertebb terményeinkben található mésztartaloin aránylag nem túlságosan nagy és föltehető, hogy ily csekély mennyiségű meszet majdnem minden talaj könnyen leadhat, mégis más képet mutat a dolog, ha megvizsgáljuk, hogy egy évi átlagos termés hektáronkint körülbelül mennyi meszet von ki a talajból. (Egy hektár = nem egészen 2 katr. hold): gabona félék 21-40 kilót, burgonya 76 „ cukorrépa 85 „ borsó, bab 117 , szeradella 148 „ csillagfürt C 00 00 repce 200 „ lucerna 242 „ Ha tehát elgondoljuk, hogy közepes mésztartalmú talajon évtizedek, talán évszázadok óta termelnek oly kultúrnövényeket, melyek évente hektáronkint 7a, egy, sőt több mint két mázsa tiszta meszet vonnak el a talajból és ha tisztában vagyunk avval, hogy ez az elvont mész nem igen j pótlódik, még az istallótrágyával is csak csekély mértékben, úgy meg fogjuk érteni, hogy idővel előáll egy bizonyos mészhiány, melynek mesterséges pótlásáról ajánlatos gondoskodnunk. Persze vannak oly talajok is, melyek bővelkednek mész- ben s ahol emberileg belátható időn belül nem fogyhat el a szükségelt mész. De vannak visszont oly földek is, nevezetesen a jelenleg avagy régi időkben árvizek által kimosott, kilúgozott láptalajok, különösképpen az elsavanyodott és elszikesedett területek, melyekben nincs meg a kultúrnövények belső fölépítéséhez okvetlenül szüségelt mész. Az ilyen helyeken azután, eltekintve a talajnak nehéz megmivelhetésétől, a mészigénylő kultúrnövények nem fejlődhetnek ki kielégítő módon, hanem visszamaradnak, elsatnyulnak, nem bírják ki az ilyen talajt éppenséggel kedvelő gyomnövényekkel az egyenlőtlen versenyt és a végeredmény az, hogy vagy teljesen elpusztulnak vagy csak silány termést adnak. Megjegyzendő e helyen még az is, amire később bővebben vissza fogunk térni, hogy az ilyen helyen a kultúrnövények nem képesek a talajban esetleg meglevő egyébb fontos tápanyagokat (nitrogént, foszforsavat kálit stb.) fölvenni, mert a növény a mészhiány miatt annyira gyönge marad, hogy nem képes ezeket földolgozni, vagy pedig az ilyen savanyu, mésztelen talajokban az egyébb tápanyagok oly összetételekben vannak csak jelen, melyeket még az egészéges, erős növény gyökérzete sem képes mész hiányában, vegyileg földolgozni. Ily esetekben a mésznek nem annnyira az a földadata, hogy a növényt táplálja, hanem inkább az, hogy a tulajdonképpeni tápanyagokat oly vegyi összetételekben alakítsa át, melyek a növényzet gyökerei által könnyebben fölvehetők, jobban megemészthetők. Erre a folyamatra szokták I azt mondani, hogy mész „a tajban levő növényi tápanyagokat föltárja“. Ez a mésznek egyik legfontosabb föladata. Folyt, köv.)) Szőlőgazdasági rovat. A Tokajhegyalja szüreti eredménye. A Vármegyei Gazdasági Egyesület az előző évekhez hasonlóan ez évben is felkérte a vármegye alispánját, hogy a szüret pontos hozamát írassa össze a községi elöljáróságok utján. A községi elöljáróságok a művelés alatt álló szőlőterületeket pontosan ösmerik, de birtokában vannak a termésre vonatkozó adatoknak is, mert hisz a borok nyilvántartása végett a termett mustot a szőlőbirtokosoknak azonnal be kell jelenteniük. A vármegye alispánjához beérkezett jelentések alapján adjuk itt a szüreti eredményt:
