Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-11-20 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 22. szán. 6. Zemplén nyomdának nyomtatványokért .......................... 32.— 7. M. Hirdető Irodának plakátragasztásért ........................... 14.70 8. Vajda Józsefnek cimvászonért 12.— 9. Sátoraljaújhelyi közmüveknek villanykörtékért . 30.— 10. Magyar Király szállónak szobabérért ..................................... 5.34 11. Urbán Jánosnénak baromfiak gondozásáért 4 napszám á 2 50 10.— 12. Napszámok és éjjeli őrzés, 12 napszám éjjel és nappal ä 2.50 30.— 13. Baumann bádogosnak 120 db. itató edényért . 48.— 14. Pecsétviaszért ......... 4.50 15. Grünhut Ignácnak villanydij 20 — 16. 2 drb. használt zsákért 1,20 Összesen 1003.— 1133.54 Tulkiadás mint egyenleg 130.54 mely összeget a Gazdasági Egyesület fedezte. Sátoraljaújhely, 1928. nov. 15-én. lllésházy Endre egy. titkár. Megvizsgáltam és helyesnek találtam. dr. báró Waldbott Frigyesné rend. bizottsági elnök. *-*ár» rW-fry TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zeinplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. A többtermelés tízparancsolata! Az -Országos Többtermelési Liga“ által propagált Szold-féle iskola alaptételei. Olvassa el minden gazda ezen tiz pontot, kövesse az abban foglalt jó tanácsokat és meggyőződik majd arról, hogy három mázsával, sőt esetleg többel is emelni fogja holdankinti átlagtermésének hozamát, 1. A vetőmagot csávázni. Búzát e nélkül ne vessen. Jó, ha az árpát is csávázza. Csávázás nélkül elvetett mag nemcsak kevesebb termést, hanem üszkös, egészségtelen magot is hoz. A csávázott mag ezzel szemben 73-ával többet és teljesen egészséges magot terem. 2. Ne vessen kézzel. Óriási külömbség van a között, hogy kézzel, vagy géppel vetünk- e A gépi vetéssel szabályos, egyenletes vetőmag elosztást és földkihasználást érünk el, ami kézzel való vetés esetén nem lehetséges A gépi vetésnél legalább 30%-kal kevesebb vetőmag is kell. Minden 1-2 holdas kisgazda nem vehet magának külön vetőgépet. De minden faluban ezek részére vetőgép szövetkezetei kell létesíteni. Ha egy gépre szövetkeznek, a jövő évben más gépre is szövetkezni fognak. Ha egy-egy község határát átlag 1000 holdra és ebből a gabonával bevetett területet 500 holdra tesszük, úgy átlag egy községben 500x33 kg. egyenlő 150 métermazsa vetőmagot takarítunk meg évenként. Ennek a 150 mázsa gabonának a mai értéke kb. 4800 pengő (K 60,000.000), ha tehát két vetőgépet vesz is egy község (egy nagyot és egy kisebbet, mit gyenge tehenek is eilhuznak) ezek összesen 960 pengő (K 12.000,000)- ba kerülnek. A vetőgép árát részletekben is lehet törleszteni, de már az első évben is ötszörösen behozza a költségeit. Lehetőleg kombinált mü- trágyaszőrógépet vegyenek. 3. A vetéshez elsőrangú, fajtiszta, egészséges, a helyi viszonyoknak jól megfelelő magot kell használni. A jóminőségü vetőmag valamivel többe kerül ugyan, de mégis legjobban kifizetődik, mert mennyiségre több és minőségre jobb termést fog hozni. Szövetkezeti alapon, de osztályozó (triőr) használandó fel, melyek hatását el nem tudja képzelni. Tegyen egy kísérletet! 4. Ahhoz, hogy jó munkát tudjunk végezni, a földet megfelelően elő kell készíteni! Ennek legfőbb kelléke a szántás. Nem elég, ha csak a tarlót buktatjuk le aratás után azonnal, hanem ősszel még egy mély, 6-8 coll mélységű szántást adjunk a földnek. A föld a nedvességet igy jobban magában fogja tartani és megmunkálásra alkalmasabb lesz. Tegyen egy kísérletet! Ha nem bírja saját igájával (tehenével) ezt elvégezni, úgy álljon össze szomszédjával, vagy ismerősével és szántsák közösen egymásnak földjeit. 5. A földet jó termőerőben kell megtartanunk. Ezt úgy érjük el, ha az évenkint rajta termő növények által elhasznált tápanyagot időnként visszaadjuk a földnek. Ezt a célt szolgálja a trágyázás. 1 — 1 holdra 15—20 szekér jól érett trágya kell, mellyet ősszel alászántunk. Ha legalább minden négy évben egyszer megtrágyázzuk földünket, úgy az jó erőben lesz. Igen fontos a trágya minősége. Szalmástrágyát ne használjunk, mert az rosszabb, mintha egyáltalán
