Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-10-20 / 20. szám

20. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. Hideg talaj nem árt, ha a levegő hőmérséklete még a fagypont körül van, sőt a már némileg megfagyott, de még munkálható havas felületű ta­lajban is ártalom nélkül vermelhetünk. Ilyen földbe azért előnyös vermelni, mert a fagyos, ha­vas földben az egerek, pockok nem szívesen üt­nek tanyát. A vermelés tartama legfeljebb ősztől tavaszig terjedhet. A vermelendő fák befogadására készített, le­hetőleg mindig kelet nyugati irányban haladó árok kiemelt földjét az árok északi széle mellé dobjuk és ezt, valamint az árok dél felé néző falát fer­dére levágjuk, hogy a fák törzse az. árok ferde falán, illetve ennek meghosszabbításán, az árokból kidobott és szintén ferdére húzott földön jól fel­feküdjék. Ha sok vermelni valónk van, akkor mun­kamegtakarítás céljából több árkot készítünk egy­másután, úgyhogy, az első árokba a fákat gyöke­reikkel behelyezzük s a következő árok földjével betakarjuk. A vermelést, illetve a következő árok ásását ezután mindaddig folytatjuk, amig csak vermelni valónk van. Az utolsó árok természetesen üresen marad. A vermelendő fákat az árokban egymás mellé, elég szorosau helyezzük, de mindig csak egy ré­tegben, hogy szükség esetén a közbeeső fákat is bármikor kihúzhassuk a vermelésből. A gyökérze­tet laza földdel takarjuk be, hogy a gyökerek kö­zött minél kevesebb hézag maradjon. Őszi verme­lés esetén különösen arra ügyeljünk, hogy a föld felszíne a vermelés megtörténte után sima legyen, ne maradjon azon repedés, nyílás, mert ezeken keresztül a téli szállást kereső egerek és pockok a gyökerekig beássák magukat. A gyökerekre és magára a gyökér nyakára is a vermelés ideje sze­rint 20—25 centiméter földréteget hányunk, úgy hogy a fák törzsének az alját is mintegy 15 cm. vastagságú földréteg takarja. A fákat a fektetve való elverinelés helyett állva is elvermelhetjük. így ugyanarra a helyre több fát vermelhetünk el, mint a fekvő vermelés- nél mert az igy elvermelt fák sorai között járni is lehet, a vermelés bármely helyéről fákat ki is huz­hatunk, ami a fektetve való vermelés esetén csak nehezen vagy egyáltalában nem történhet meg. A vermelés ezen módjának azonban az a hátránya, hogy zord helyen vagy erős tél esetén a fák kony- nyen fagyfoltokat kapnak s koronaágaik a hónyo­más esetén könnyen lehasadhatnak. A vermelés ben az egyes fajtákat jól látható, az egyes fajták közzé szúrt karókkal választjuk el egymástól s a karóra kötözött függő jelfával a mögötte következő fajtát jelöljük. Különböző okok miatt megtörténik, hogy a fáknak vermelésben a megengedett időnél tovább, még a tavaszi nedv keringés megkezdése után is, ott kell maradni. Ilyenkor, hogy a fák rügyezését, a gyökérzet fej­lődését a lehetőségig hátráltassuk, árnyékos, észak felé néző helyen vermelünk, vagy ilyen hely hijján a fákat tavasszal, kéthetenként helyben átvermel­jük. Kisebb mennyiségű fa nedvkeringését azzal is visszatartjuk, hogy hűvös pincében, jégveremben helyezzük el azokat. Utóbbi esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a fa a jéggel közvetlenül ne érintkezzék. Vegyesek. Köveshegyi lelet. Gecsei Jenő sátoraljaúj­helyi szőlőbirtokos köveshegyi szőlőjében érdekes kőzetekre talált. A kőzetet megvizsgáltatta a Buda­pesti vegyészeti intézet által, amely megállapította, hogy a kőzetek egynémelyike 86% kovasavot, más kőzetek 6% alumíniumot, 14’5 vasat, 6% calciu- mot és magnéziumot, 10% kálisókat tartalmaznak. Leginkább figyelemre méltó a kovasav, amely mint tudjuk, üveggyártásra alkalmas. Ugyancsak a Gecsei Jenő köveshegyi birto­kán kutásás közben forrást találtak, amely egy liter vízben 325 mgr. szilárd maradék mellett 28 mgr. kovasavat, 4 mgr. timföldet, 2 mgr. vasat, 6L9 mgr. meszet, 20 mgr. magneziát, 19 mgr. chlort, 5 mgr. kénsavat, 14 mgr. salétromsavat, nagymennyiségű salétromossavat és ugyancsak nagy- mennyiségű annomiákot tartalmaz. Kívánatosnak mutatkozik, hogy a találmány kihasználására rész­vénytársaság alakíttassák. Országos Baromfikiállitás. A Baromfite­nyésztők Országos Egyesülete Budapesten a folyó évi december hó 6 -9 én a tenyészállatvásártele- pen nemzetközi baromfikiállitást rendez. A kiállí­tás igen nagyarányúnak mutatkozik. A magyar ál­lamvasutak a kiállítást megnéző vidékiek részére féláru menetdijkedvezményt nyújt Akik a kedvez­ményre igényt tartanak 1 P 30 fillér beküldése mellett kérjék az erre szolgáló igazolványt a Ba­romfitenyésztők Országos Egyesületének titkársá­gától : Budapest, IX., Üllői ut 25. Gazdakörök figyelmébe. A Magyar Gaz­daszövetség értesíti a gazdaköröket, hogy ha a gazdakör részére népkönyvtárt óhajtanak ingyene­sen beszerezni, ez iránti kérvényüket Magyar Gaz­daszövetség elnökségékez Budapest, IX., Köztelek ucca 8. küldjék be.

Next

/
Thumbnails
Contents