Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-10-05 / 19. szám

10. oldal. ZEMPLÉN1GAZDA 19. szám A tyúkok közül első helyen a Rhode Island és fehér Leghornok s oly félvérek, amelyek az előbb megnevezett fajú kakasok és parlagi tyúkok ke­resztezéséből származnak. A kiállítás, mert a ketreceket az egyezületnek kell elkészitettniök, ez évben erősen igénybe veszik az egyesület pénztárát, mert hisz az eddigi csere­akció is közel 600 P-be került Felkérjük azért a vármegye tehetősebb kö­zönségét, hogy egyesületünket közérdekű törekvé­sében anyagilag támogatni szíveskedjenek A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület. Vegyesek. Eljegyzés. Illésházy Endre m. kir. gazd. taná­csos és neje fáji Fáy Erzsébetnek leányát, Illésházy Mártát eljegyezte tót-soóki Soóky István m. kir. honvédfőhadnagy, toót-soóki Soóky Károly sasvári (Nyitra m.) főjegyző és neje Sündermann Anna fia. Halálozás. Bratianu Farkas István ny. itt kir pénzügyi főtanácsos, kiváló szőlész és pomo- logus, életének 81. esztendejében Sátoraljaújhely­ben szeptember hó 28-án elhalt A buzakő vagy büdös üszög elleni vé­dekezés. A búza kő vagy büdös üszögje elleni védekezésnél még ma is igen sok gazda rézgálicot használ csávázásra. Ha ennek okát kérdezzük, minden megfontolásnélküi feleli, hogy hát olcsóbb az újaknál. Az ilyen gazda nem számolt, nem vette figyelembe a vetőmagtakaritást, ami pld. Porzol-pácolás esetén kát. holdanként megmarad kb. 5—10 kg., aminek az ára kg-ként csak 26 fillérrel számítva 130—2 60 P. Ez a holdankéníi veszteség rézgáiic csávázás mellett. Gyakorlatilag tehát drágább a rézgáiic csávázás. Tudott dolog, hogy rézgáiic a vetőmagvak csiraképességét csökkenti. Ez utóbbi «tulajdonsága miatt többett is vetnek 5 — 10 kg.-mal a gazdák kát. holdauként. Ezenkívül használata is körülmé­nyes. Vele szemben a porpácoiás igen egyszerű módon történik Porzollal. Forgódobba öntik a ma­got (közvetlen vetés előtt is lehet pácolni) ráöntik az előirt porpácot és kb. 5 — 10 percnyi forgatás után már vethető a mag, akár vetés közben is pácolhatunk. A szemek szépen egyenletesen vo­nódnak be A Porzollal pácolt mag a földbe jutva fertőtleníti a körülötte lévő talajt is. A mag gyor­san kikel a Porzol csiraerőt serkentő jó tulajdon­ságánál fogva, erőteljesen fejlődik és terméstöbb­letet eredményez. Ha túlságosan száraz az idő járás csépléskor a cséplődobban megsérül a mag, repedések keletkeznek rajta. Ilyenkor szembeötlő a rézgáiic csirarontó hatása. A csávaoldat behatol a repedésekbe és csökkenti a csiraerőt. Az ilyen vetőmagból sok egyaltalában nem kel ki, vagy ha ki is kel, rövidesen elpusztul. A porzol-pácnál ez nem fordul elő, mert a Porzol nem hogy csökkentené, hanem ellenkezőleg növeli a csirázó- erélyt s épen ezért használata mellett 5—10 km-al kevesebbet kell vetni, mint a rézgáiic csávázás esetén. Előnye még a könnyű pácolási mód mel­lett, hogy a bepácolt mag hosszú ideig eltartható anélkül, hogy csiraképességéből bármit is veszítene. Amennyiben erősen fertőzött vetőmagról van szó, úgy a búzánál is higanyos, nedves csávázószert kell alkalmazni, ilyen pl. a Higosan. Védekezés a gombabetegségek ellen. Az utóbbi időkben oly nagy mértékben léptek fel a gabonafélékben a különböző gombabetegségek, hogy a haladni kívánó gazdának valóságos gon­dot okoz az a kérdés : hogyan és mivel pácolja vetőmagját. A kőüszög, repülőüzsög, árpa fedett porüszög, csupasz porüszög, levélcsikoltság, rossz hőpenész stb. oly nagy károkat okoznak, hogy a búzavetőmag pácolásán kívül minden egyéb ve­tőmag páeolása szükségessé vált. A modern védekezőszerek közzül a Porzol porpácolószer, amelett, hogy kitűnő üszögölő ha­tásúnak bizonyult, a gyakorlati tapasztalatok sze­rint a csiraképességet növeli és kát. holdanként 30—100 kg. termeléstöbbletet eredményez. A Por­zol száraz porpác használata lényeges munka és vetőmag megtakarítással jár s a kőüszög ellen is biztosbaban véd a rézgáliácsávázásnál. Kőüszög­nél a spóra a mag külső felületén tapad s igy az ellene való védekezés nem ^koz nagy gondo­kat a gazdának. Helyes és állandó pácolással a kőüszög terjedését meg lehet gátolni. Porzol por- páccall történő pácolás mellett 5 — 10 kg. vetőmag feltétlenül megtakarítható. Előnye továbbá, hogy a pácolás bármikor végezhető, agyoncsávázás ki­zárt, nincs lapátolás, befüledés. A Porzollal poro­zott mag ellentétben a rézgálicoldattal csávázott maggal, igen gyorsan csírázik, egyenletes és erő­teljes fejlődést mutat s ha ez a külömbség ara­tásig szemre el is tűnik, de csépléskor a termés­többletben újból jelentkezik. Felelős kiadó : Uésházy Endre ügyv. titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents