Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-10-05 / 19. szám

8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 19. szám is volna a világon hernyó, kukac, vértetü, alma­moly, monilia és fusicladium gomba! Mintha mindezek ellen be volna biztosítva a gyümölcsfa ! A legtöbb ember nem is tud a gyümölcsfaápolás ról s permetezésről; vannak, akik ismerik az el­járást, de hallani sem akarnak felőle, mert nem hisznek benne; vannak, akik tessék-lássék módon, talán saját ámításukra, mintegy porhintésül, min­den szakértelem nélkül egy kicsit permeteznek s mert ennek természetesen semmi eredménye sincs, készek az Ítélettel: a permetezés nem ér semmit. S csak igen kevesen vannak vármegyénkben, de hála Istennek, hogy már vannak, akik a sző­lővel egyenlő rangú gondozásban részesítik gyü­mölcsfáikat. Rigolozott földbe ültetik, kapálják, metszik, trágyázzák, permetezik, sőt szárazság idején öntözik is már! Ezeknek dús, féregmentes gyümölcsterméseik vannak s igen jövedelmező gazdasági ágnak ismerik el a gyümölcstermesztést. Ezt a néhány követésre méltó, okos példát általánosítani kell s akkor vármegyénk gyümölcs- termesztése soha nem sejtett virágzásnak indul. Mert talaj s éghajlati viszonyainál, gyümöl­cseinek elsőrendű zamatjánál s gyümölcsnemeinek az egyes vidékekhez alkalmazkodó változatossá­gánál fogva vármegyénk predesztinálva van arra, hogy egy nagy gyümölcskertté váljék Ezt most, hogy az alispán ur Öméltósága megbízásából vármegyénk minden egyes községét bejártam s a gyümölcs­termesztési adatokat községenként egybegyüjtöt- tem, tapasztalati tényképen állítom. Egyes közsé­geinket kiaknázatlan kincsesbányáknak kell ne­veznem gyümölcstermesztési szempontból. Nagy hiba történt akkor, amikor a szőlők újratelepíté­sével egyidejűleg a szőlőaljakat, völgyeket nem telepítették be gyümölcsösökkel s nem szabályoz­ták, nem tették a szőlőhöz hasonlóan kötelezővé I ezek gondozását, permetezését! Ha annyi költsé- j get, szaktudást, erélyt áldoztak volna a gyümölcs­termesztésre, mint a szőlőre, ha annyi tudás, szak­értelem ment volna át. az életbe s vált volna gya­korlattá a gyümölcstermesztésnél, mint a szőlő- kulturánál, akkor ma nem volna kiszolgáltatva a Hegyalja létkérdése a szőlő szeszélyes termésének s a bor még szeszélyesebb értékesítési lehetősé­geinek. De hol vagyunk ettől! A vármegye vezetőségére, amidőn a gyü­mölcstermesztésnek komoly jövedelmet adó gaz­dasági ággá való fejlesztését vette programjába, bizony sok teendő vár e téren ! E teendők egyik legfontosabbika : a szakszerű, rendszeres gyümölcs­faápolás és permetezés általánosítása. Tudjon gyümölcsfát gondozni s tudjon gyümölcsfát per metezni minden gyümölcstermelő legalább is oly mértékben, mint az a szőlőnél történik. Már ké­szül a vármegyei szabályrendelet, amely büntetés terhe alatt mindenkire kötelezővé fogja tenni a gyümölcsfák ápolását, permetezését. De mert a cél nem a büntetés, hanem az, hogy a gyümölcs­fák tényleg ápolásban, permetezésben részesülje­nek, ezért egyidejűleg mindenkinek megadatik az alkalom a szakszerű faápolás és permetezés meg­tanulására. Örömmel közlöm e lap igen tisztelt olvasói­val. hogy Bernáth Aladár alispán ur Öméltóságá­nak a gyümölcsfaápolási és permetezési tanfolya­mok rendezése tárgyában a f. év tavaszán megin­dított akciója a legkedvezőbb stádiumban van. Már biztos, hogy vármegyénkben négy körzetben lesz ily tanfolyam. Erre vonatkozólag a földmivelésügyi minisz­térium gyümölcsészeti osztályából a mai napig érkezett adatok alapján az alispán ur Öméltóságá­nak engedélyével, előzetes tájékoztatásul a követ­kező tervezetet közlöm : Tanfolyami központ gyanánt vasúti állomás közelében fekvő négy elsőrendű gyümölcstermő község lesz kijelölve. Egy-egy központba a kör­nyező közeli községekből 2—2 kisgazda, összesen legfeljebb 10 ember, a központi községből 5 em­ber fog felvétetni a tanfolyamra. Ez a 15 kisgazda, kertmunkás államköltségen vesz részt a tanfolya­mon. Ezeken kívül felvehető még 4—5 birtokos kertésze vagy vincellére a birtokos költségén. Ér­deklődő bárki lehet, sőt a csendőrök, a leventék és nagyobb iskolás gyermekek (gazdasági iskolai tanulók) is bevonhatók a tanfolyamra, hogy lássák a faápolási munkát. Tanítók, lelkészek s más intelligens érdeklődők rövidebb időre is szívesen fognak láttatni. A tanfolyam egy helyen 5 napig tart, a 6-ik napon továbbutazás a gépekkel a következő tan­folyami központba. Az államköltségesek naponként a téli tanfolyam idején 2 P részvételi dijat kapnak. Ezenfelül, ha egyik-másik esetleg vasúton jönne be, a beutazási és a 6 ik napon a hazautazási tényleges költséget is megkapja. Elszállásolásról a község gondoskodik. Erre vonatkozólag az alispán ur Öméltósága külön fog rendelkezni. A minisztérium egy tanfolyamvezetőt fog kiküldeni, aki az előre megszervezett program sze­rint egymásután tartja meg a 4 tanfolyamot. Az anyagokat és gépeket minden központba, amint

Next

/
Thumbnails
Contents