Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-10-05 / 19. szám
VIII. évfolyam. Sátoraljaújhely, 1928 Október 5. 19. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI GAZDA MEZŐ- ÉS SZÖLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án Előfizetési ár : Egy évre 4 pengő. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; Dr báró WALDBOTT FRIGYES osztályelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő : ILLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár Egyesületi élet. 341/1928. Zemplénvármegyei Gazd. Egyesület. Háziipari tanfolyamok. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a különböző háziiparok (mint vászonszövés, csipke- készités, kosár-, gyékény-, kukoricalevél-, szalmafonás, gazdasági szerszámfaragás) megkedveltetése és elterjesztése céljéból az ősz, tél és tavasz folyamán országszerte két és három hónapos tanfolyamokat rendez. Ily helyekre, amennyiben szükséges, oktatókat küld, akiknek díjazását fedezi. Amennyiben a fenti feltételek mellett egyes községek tanfolyamokat óhajtanak, felkéretnek a községi elöljárók szíveskedjenek azt a Gazdasági Egyesületnél sürgősen bejelenteni s jelezni, hogy mily tanfolyamot kívánnak, van-e helyben oktató, avagy oktató kiküldését kívánják és hogy van-e nyersanyagokról gondoskodva. Sátoraljaújhely, 1928. október 5. Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége. Mezőgazdasági rovat Rovatvezető; dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. A vármegye mező- és szőlő- gazdasága a nyári hónapok alatt. (A vármegye alispán jánakévnegyedes jelentése) Az aratási munkálatok a vármegye területén a legnagyobb rendben és szokatlanul kedvező időjárás mellett zavartalanul befejeződtek, a csép- lés, kis kivételtől eltekintve, befejezést nyert. A termés eredmények az átlagokat mindenütt megi j haladták, sőt egyes gazdaságokban, igy a báró | Waldbott Frigyes sátoraljaújhelyi birtokán rekord j termések voltak. Örvendetes tényként kell megállapítani, hogy a kisgazda közönség vármegyeszerte szorgalmasan hozzáfogott a tarlóhántásokhoz s a talaj okszerű I művelése, valamint a műtrágyák használata és a nemesitett vetőmagvak iránti bizalma mind nagybbb I tért hódit. A nagy nyári melegek és száraz aszályos időjárás következtében azonban a kapások annál gyengébb kilátásokkal közelednek a betakarításhoz, úgy hogy a tengeri és burgonya termés egyenesen katasztrófálisnak mondható. A legelők, bár a birtokosság azok karbantartására nagy gondot kezd fordítani, mindenütt kisültek s a jószág, — már az aratás óta, — rajtuk igen szűkös táplálékot talál, sok helyen pedig a télire gyűjtött takarmánykészletet fogyasztja. A rétek ugyan jó minőségű és elég tömeges anyaszénát adtak, de a sarjuliozamuk a szárazság következtéken, — mélyebb fekvésű nedvesebb helyektől eltekintve, — kifejlődni nem tudott. Ezen körülmények következtében a haszonállatok téli takarmányszükséglete csak szűkösen van biztosítva. A mezőgazdasági munkások téli megélhetése biztosítva van s a vármegyeszerte mind nagyobb arányokat öltő építkezések következtében, a mező- gazdasági munkások iránti kereslet állandóan növekszik, ami a napszámbérek jelentős emelkedésében jut kifejezésére. A vármegye munkáskinálata a szükségletet fedezni nem tudta s ma sem tudja, ami maga után vonta, hogy a nagyobb gazdaságok a szükséges munkásKezet idegen törvényhatóságok területéről voltak kénytelenek biztosítani s a folyó év tapasztalata alapján a jövő évben még tömegesebb lesz az idegenből szerződtetett időszaki munkások száma. A megváltási eljárások során földhöz jutottak gazdálkodásában is örvendetes javulás észlelhető, ami a kisbirtokosok termési átlagait megközelítő termésekben mutatkozik.
