Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-05-05 / 9. szám
VII. éyíoiyam. Sátoraljaújhely, 1927. Május 5. 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI GAZDA MEZÓ- ÉS SZŐLÖGAZDASAG1 SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Előfizetési ár : Egy évre 4 pengő. Hirdetések díjszabás szerin' Főszerkesztő; Dr báró WALOBOTT FRIGYES osztályelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. t DARÁNYI IGNÁC. Felelős szerkesztő : ILLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár A magyar agrártársadalomnak mélységes gyásza van: elköltözött az élők sorából Darányi Ignác, volt földmivelésügyi miniszterünk, az agrárérdekek hatalmas alkotóerőd apostola! Ez volt ő, a szó valódi értelmében: lelkes hirdetője, szószólója, irányitója az egyetemes magyar mezőgazdaságnak, aki hatalmas koncepciójú programjával valóban újat alkotott, valóban uj alapra fektette és ezen az uj alapon uj eszközökkel nagygyá nevelte a magyar földmivelés ügyét. Évtizedes, talán évszázados mulasztásokat kellett pótolnia, és talán egy rejtelmes érzés súghatta neki, hogy soká nem fog nagy alkotásra sor kerülni az utána elárvult miniszteri székben. Darányi erős kezének hatása kiterjedt a gazdasági életnek minden terére egyformán. A növénytermelés, állattenyésztés, szőlőgazdaság, az agrárszociális kérdések a földbirtokreform, a mezőgazdasági tudományos intézetek és a szakoktatás, de nagy kiterjedésű tárcájának sok-sok más részletkérdése is mind egyformán közel állott atyailag gondoskodó, szerető szivéhez. Erős alkotó keze ép úgy elérte az Alföld lengedező buzakalászát, mint a rekonstruált tokaji hegyoldal szőlőfürtjét, a derby- nyertes telivér versenyparipát ép úgy, mint a falvakba kiosztott fajkakast, a magas színvonalra emelt gazdasági akadémiát ép úgy mint a falusi gazdakört. Nekünk tokajhegyaljai szőlőbirtokosoknak kötelességünk külön megőrizni e nagy halott emlékét. Hiszen az ő legszemélyibb iniciativája hozta létre az u. n. agrárkölcsönt s ennek révén a phylloxera által elpusztított szőlővidékünk rekonstrukcióját. Ő szervezte az állami vincellériskolákat és ojtványtelepeket, ő rendezte be a világhírű Ampelológiai Intézetünket, ő hozta létre a Budától i Pincemesteri Tanfolyamot és a kitűnő állami mintapincészetet. Darányi vitte a parlament elé a borhamisítást gátló 1893 : XXIII. törvénycikket, majd 1908-ban az uj bortörvényt, az ő nevéhez fűződik a Tokaj-Hegyaljának zárt szőlőtermelési területté való minősítése. Hasonlóan széleskörű alkotások hirdetik a nevét a mezőgazdaság minden más terén is. És mindezt produkálta egy olyan férfiú, aki nem volt tanult gazdász, nem készült e pályára, aki élete derekáig nem is sejtette, hogy valaha földmivelésügyi miniszter leszen belőle. Kérdjük, hogy volt ez lehetséges? Nagy sikerének alapja mindenesetre az átöröklött, veleszületett őshajlam volt. Emellett azonban Darányi erős politikus volt, erős politikai állásra tett szert, csakhogy a politikát soha nem tette öncéllá, erős állását nem használta ki sem saját személye, sem pártja érdekében, hanem ki- zárólág a keze gondjára bízott szaktárca előnyére. Politikai, közéleti súlyát minden osztály- vagy pártpolitika mellőzésével kizárólag az egyetemes magyar töldmivelésügy szolgálatába állította. Ebben rejlik Darányi hatalmas sikerének kulcsa Darányi ezt tudta, de érezte azt is, hogy ez utána már nern volt igy. Azonban mégsem kritizált, hanem mezőgazdaságunk mai nyomorúságos helyzetében is minden alkalommal nagy tudásával, hosszú élettapasztalatával segítségünkre óhajtott lenni. Innét az a szinte nitnbusszerü, rajongó tisztelet, mellyel az agrártársadalom körülvette ősz vezérét! E sorok írójának gyakran volt szerencséje találkozhatni nagynevű miniszterünkkel, utoljára néhány héttel ezelőtt egy országos jellegű agrártanácskozáson; amikor belépett a népes terembe, elült a zsibongás: amerre elhaladt őszalakja, fölálltak helyükről még kegyelmes urak is, és büszkén fogadta mindenki a jóságos mosolyától kisért, kedves, kitüntető megszólítását. Ez volt Darányi Ignác, Nagy-Magyarország legnagyobb agrárvezére! W.
