Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-04-20 / 8. szám
S. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 8. szám fajta egy-egy telepen, melyet az egyesület vagy szövetkezet központilag értékesít. Sok lehetőség kínálkozik uj jövedelemforrások teremtésére, megéri a fáradságot, hogy utánajárjunk és életrehivjuk azokat. „FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN isgio„b Használata egyszerű. — Kapható : Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. A FAGOL* használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz időben használható. A vértetü által ellepett helyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOL“-t. Ahol a vértetü repedésekben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 gramm (1 deciliter) „FAGOL“-t 1 dl. terpentinolajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűbben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is hígított „FAGOL“-al kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára: 100 gramm (coa 1 declllt) 1 P. 10 1 felló (oca 1 liter) 8 P. Panaszrovat. Ily cimen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“, oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség Helytelen vágóhídi díjtétel. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Régi, sokszor valónak bizonyult tantétele a közgazdaságnak, hogy az erőltetett hatósági beavatkozás legtöbbször ártalmára válik a gazdasági élet szabad és egészséges folyásának. Erre ezer közül egy példa a következő: Mint ismeretes, husvétkor a nagyobb városokban igen nagy a kereslet fiatal bárányok iránt, melyek az ünnepre kedvelt pecsenyét szolgáltatnak Viszont ilyenkor szokták a juhtartó gazdaságok nyájaikat a fölnevelésre nem érdemes kosbárányoktól megszabadítani, ami ismét lehetővé teszi a korai fejés és evvel az annyira közkedvelt juhturó gyártás megkezdését. Tehát minden tekintetben egészséges és természetes gazdasági folyamat! Így akart cselekedni egy Satoraljaujhely közelében fekvő juhtartó gazdaság is és az egyik fővárosi cégnek lekötötte kb. 120 drb. idei bárány szállítását, persze levágva és megtisztálva, ami kitesz eppen egy wagonrakományt. A levágás és a preparálás kinn történt volna a tanyán s ennek költsége, továbbá a drága fuvar, bizományi dij, fogyasztási adó stb. éppen még megengedték volna az állatoknak mérsékelt haszonnal való értékesítéséi. Kisült azonban, hogy a város egy db. juh után P. 1.36 vágási dijat szed és ezt követeli akkor is, ha a városi vágóhíd nem vétetett igénybe. ! Különbséget pedig nem tesz fölnőtt juh és bárány között. Amit egy hízott ürü értéke kibír, azt nem bírja egy pár hetes bárány, lévén az 1.36 pengő az egész állat értékének kb. 20%-a. Ez a teljesen indokolatlan, súlyos adó megemésztette volna a mutatkozó hasznot, meghiúsította a szállítást. Az üzlet nem jött létre, sem az eladó, sem a fogyasztók, sem a város nem kaptak semmit. Hallom, hogy Ujhelyen uj vágóhidat készülnek építeni, aminek legfőbb ideje és hogy e napokban a város vezetősége tárgyalni fogja az avval kapcsolatos uj szabályrendeletet. Ajánlom a fönt elmondott jellemző esetet az illetékes tényezők szives figyelmébe. Főszerkesztő urnák Sátoraljaújhely, 1927. ápr. 14. készséges hive Mezőgazda j príma széna, sarju, lucerna eladó kazaltételekben a helyszínén, vagy Sátoraljaújhelybe szállítva özv. tolcsvai Nagy Barnáné Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. 32. szám.
