Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-04-20 / 8. szám
8. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. tekintenünk azt is, hogy ma már a mangalica tenyésztők is tömörülnek és ha a mangalica te nyésztésben a közel jövőben hasonló fellendülés lesz észlelhető, abban bizonyos fokig része lesz a hussertéstenyésztőknek is. Aki látta a széptestü yorkshireket, vagy aki már nevelt ilyeneket és gyönyörködhetett a napról- napra gyarapodó, úgyszólván szabályos négyszöggé hizó sertéseiben, az rajongó szeretettel karolja fel azok tenyészetét, mint azt már Tállya lakóinál észlelhetjük és nagyon szeretném, ha a legszegényebb ember udvarán is legalább egy csupasz angol malacka turkálna, amely nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem kielégíti a zseb kívánságait is. Komlótermelési kísérlet. A Z. G. E mezőgazdaság i osztályának ezév február 18-án tartott gyűlésén dr. Nowy Ferdinánd kir. gazd. felügyelő indítványt tett aziránt, hogy Zemplén megyében komlótermeléssel kellene kísérletezni, amely üzemág, ha beválna, a borkrizís által annyira sújtott vidékünkön szép jövedelemhez juttatná a földbirtokos osztályt és bőséges keresethez a munkanélküliségről panaszkodó szőlőmunkásokat. A mezőgazdasági osztály 59/1927. szám alatt az indítványt további lépések megtétele alapjául elfogadta és e gondolat fölkarolására, valamint kísérletek beállítására fölszólította az Egyesület vezetőségét. Az idő előrehaladottsága miatt a folyó esztendőben már nagyobbmérvü kísérleti telepek beállítása nem volt lehetséges, annál kevésbbé, mivel egy komlótelep létesítése igen nagy befektetéssel jár. Azonban Egyesületünk elnöke, báró Maillot Nándor, tállyai birtokán első kísérlet gyanánt beállított egy 3 kát. holdnyi komlóskertet, mely jelenleg ültetés alatt áll. A hozott határozat értelmében kötelességünknek tartjuk ezt az érdeklődőknek bejelenteni és a dologról még a következőkben referálni: Elnökünk érintkezésbe lépett dr. Csérer gazd. tanácsos, komlóügyi főfelügyelővel, a komlótermesztés elsőrangú, országos szakértőjével, aki kinn járt Tállyán és az ottani, valamint egyáltaljában a Tokajhegyaljai talaj- és éghajlati viszonyokat jó- minőségü komló termelésére igen alkalmasnak találta. A Komlótermelők Országos Szövetsége, melynek elnöke gróf Zichy Aladár, igazgatója Koós Jenő ny. államtitkár, szintén meleg érdek- I lődést mutat az ügy iránt, és amint hallottuk, szi- I vesen hajlandó uj termelőket igen előnyös kölcsönnel átsegíteni az első telepítés nagy kiadásain. A komló értékesítési lehetőségei állandóan igen kedvezőek. Jövőre talán módunkban lesz egy nagyobb- szabásu állami kísérleti telep létesítését kieszközölni, ami nagy mértékben könnyítené ezen termelési ágazat sikeres fölkarolását a magángazdaságok részére. A tállyai első komlókért további fejlődéséről majd annak idején ismét referálni fogunk a Z. G. hasábjain. Mezőgazdasági osztály. A mételykor elleni küzdelem vármegyénkben. A Z. G. folyó évi 1. számában már foglalkoztunk a mételykor föllépésével, a földmiv. miniszter urnák e betegség erélyes leküzdésére irányuló 113.151/1927. sz. rendeletével és alispánunk azon intézkedésével, mely szerint a törvényhatóságtól 25 milliót kért és kapott oly célra, hogy a szegénysorsu állattartó gazdáknak a gyógykezelés költségének felét ezen alapból megtérítse. A mételykórt tudvalevőleg apró élősdiek okozzák, melyek kiváltképen vizenyős, ártéri legelőkön tenyésznek és a takarmánnyal kerülnek a szarvasmarhák és juhok gyomrába. Innét a májba vándorolnak, ott befészkelik magukat és oly kóros elváltozásokat okoznak, melyek előbb az állat fokozatos lesoványodását, majd annak elpusztulását vonják maguk után. Amint előrelátható volt, a járvány december óta terjedt és az egész országban, de vármegyénkben is, komoly veszéllyé nőtte ki magát. A dolog fontosságánál fogva szükségesnek tartottuk kérdéssel fordulni Róth Lajos törvényhatósági m. kir: állatorvos úrhoz, aki volt szives nekünk a következő adatokat rendelkezésünkre bocsájtani: A kór fészke nyilvánvalóan a Hegyköz, ahol a legerősebben lépett föl Vily, Vitány és Regmec községekben. Újabban Golopon, Szerencsen és környékén is mutatkozott, valamint a vármegye egyes más községeiben is, de itt csak elszórtan egy-egy esetben, úgy hogy nyilvánvaló, hogy itt a Hegyközből történt behurcolásról van szó. Megállapítást nyert, hogy a hegyközi falvak lakói a sarjukaszálás után szarvasmarháikat a faluk alatt I elfolyó Bozsva patak melletti rétre hajtják, amely I rét minden kisebb esőzés alkalmával e patak ára
