Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-03-20 / 6. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 6. szám. golt fák alsó részén fejlődnek, ott ahol valamely okból nedvtódulás van. Könnyen felismerhetők arról 1) hogy sokkal erősebben hajtanak mint minden más vezsző, 2) nyílegyenesen felfelé törekszenek, és 3) arról, hogy rügyeik távolabb is állanak egymástól, mint a többi vesszőn. Nagyon jól fel- használhatók öreg fák ifjitására, a pányvázott vagy redélyfákon az üres helyek kitöltésére is, csakhogy a fattyúhajtásokat sohase szabad nagyon rövidre nyesni épen mert oly erős bennük a nedvkeringés és esetleg a túlságos kurtítással egy fattyúhajtás helyett jövőre sokkal több fejlődne, hanem 4-6-8 rügyre rövidítjük meg azokat úgy, hogy a felső rügyek erősebb hajtásai a túl sok nedvet elszívják és igy az alsó hajtások gyöngébbek és termékenyebbek lesznek. A fattyuvesszőket mindig éber figyelemmel kell kisérni és ha az alsó rügyek esetleg nem hajtanának ki, akkor ismételten meg- kurtitjuk a fattyuvesszőt és ezáltal az alsó rügyeket is arra kényszerítjük, hogy kihajtsanak. A 4. kép A feletti vezérágon a-nál legfelül két kis vesszőt látunk. Ezek az úgynevezett idő- előtti vesszők (másodrendüeknek is nevezzük), a melyek még nyáron át a vezérág uj hajtásának szemeiből kihajtottak és legtöbbnyire a nagyon erősen növő vezérhajtó legfelsőbo részén fordulnak elő. Éppen ezért a tavaszi alakitó metszéskor többnyire ők is a vezérág legmagasabb részével 1 együtt, úgyis éles késünk áldozatai lesznek, de ha a vezérág megmaradt alsó részén is találunk tavasszal ily másodrendű időelőtti vesszőket és ha volna is rajtuk már virágrügy, okvetlen a két legalsó levélrügyig kell őket visszavágni, hogy ezektől a szükséges villaszerű elágazást (a „termő'' és az „ugar“ vesszőt) megnyerjük. E tulgyenge vesszőkön a virágok úgyse fejlődnének ki gyümölccsé, hanem legtöbbje megtermékenyülés nélkül lehullana. Alapon, tőből pedig az időelőtti vesszőket levágni nem szabad, ott nincsenek rejtett rügyek, mint az almaféléknél és e hibás nyesés következtében az ág kopasz maradna és a sebhelyen mézgafolyás támadna. Ezt magam is pomo- lógiai tanulmányaim legelején szomorúan tapasztalhattam és azért emelem fel intő szavamat! Végül még egyszer és legenergikusabban kérem tisztelt olvasóimat, soha-soha se nyúljanak az őszi barackhoz a zúzott sebeket ejtő ollóval, de csakis igen éles késsel! Akkor nem lesz nagy, lassan gyógyuló sebhely, nem lesz mézgafolyás, betegség, aggodalom, szomorúság! „FAGOL“ (.védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható használati utasítással: Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. 100 gramm (1 deciliter) 12.5oo K 10 1 kilogr. (1 liter) lOO.ooo K Panaszrovat. Ily címen, más szaklapok mintájára, uf rovatot nyilunk a „Zempléni Gazdában“, ol- céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség Leközöljük az alanti panaszos levelet, melyből kicseng a súlyos gazdasági krízisben vergődő tokajhegyaljai szőlősgazda keserűsége, — azon kifejezett megjegyzéssel azonban, hogy sok tekintetben, különösen az értékelési számadatokat illetőleg, nem osztjuk levélíró nézetét. Szívesen veszünk hozzászólásokat. Szerkesztőség. Dollár kölcsön. Tisztelt Titkár Ur! Olvasom a „Zemplén" hasábjain nagybecsű értesítését az OKH. szőlőkölcsönéről és nem győzök eleget csodálkozni azon, hogy ez a hitelezési művelet mintegy nagy vívmánynak van a tönkre- nyomoritott Hegyalja elé tálalva. Ugyan igen tisztelt Titkár ur! Ki fogja ezt a kölcsönt igénybe venni és vájjon mennyi lesz ebből a kölcsönből a Tokajhegyalján kiosztva ? Ne áltassuk magunkat, ennek a kölcsönnek a feltáialása nem egyéb, mint porhintés és főleg semmi más mint egyenesen diszkredi álása annak a valódi értéknek, melyet egy igazi szakértő előtt a hegyaljai szőlő képvisel. A múlt évi nyomorúságos esztendő után szinte hihetetlenül felszökkent itt a szőlők ára. Bár még korántsem közelíti meg a valódi értéket és a békebeli árakat, mégis történtek és elég sűrűn eladások, amelyeknél egy hold szőlőért 45-50 millió koronát fizettek meg. Nem oly régi a bé-
