Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-03-20 / 6. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 6. szám Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. Gyökeres fás szőlőoltványok ültetése. Irta: Sándor Béla. Tavasz kezdetével itt van az ideje, hogy gondoskodjunk oltványaink kiültetéséről. Mivel nagy fontosságú úgy a szőlő uj telepítésénél, valamint a pótlásoknál az ültetés olcsó, jó, úgyszintén a legjobb eredménnyel való keresztülvitele, a gyakorlatilag legjobban bevált módokat próbálom rövidesen ismertetni. Legyen azonban mindig szemünk előtt, hogy jó eredményt csak tökéletes oltványoktól várhatunk és az esetleges pótlásoknál különös g mdot fordítsunk az ültetendő oltványaink erőteljességére is. Gyenge, hibás anyaggal — ha látszólag az első években szépnek mutatkozik is — jó eredményt nem érhetünk el és szőlőtőkéink úgyszólván minden látható ok nélkül vissza esnek, kipusztulnak s nem győzzük az utánpótlást. Ültetés előtt tehát első dolgunk legyen, hogy oltványainkat alaposan átvizsgáljuk. A legmegbízhatóbb helyekről vett oltványoknál is előfordulnak hibásak. A vizsgálatnál a fősulyt a forradásra helyezzük. Ha az oltvány forradásánál gyenge nyomásra a legkisebb, akár cérna vastagságú nyílást találunk, úgy azt kíméletlenül dobjuk félre, egyébként bármilyen erős gyökérzettel bírjon is. Hibás forradásu oltványokból csak beteges, féloldalu, rövid életű tőkék lesznek, melyek rövidesen kipusztulnak. A gyökér erőteljessége már nem oly fontos, jó ha dús gyökerzetü, de a gyengébb sem baj. Válogatás után az oltványokat előkészítjük az ültetésre. Ez akként történik, hogy az aljgyökereket pótlásnál, gödörbe való ültetésnél 6—7 cm. hosszúra, uj telepítésnél 3—4 cm-re visszametszük. A hajtásokat pedig egy világos szemre metszük vissza. Az igy előkészített ojtványokat ajánlatos az ültetés előtt 24—36 órával iszapos vízbe, vagy még jobb, ha hig trágyás habarcsba állítjuk be, hogy ha a szállításnál vagy a téli vermelésnél kiszikad- lak, úgy kissé felfrissüljenek. Pótlásoknál mindig gödörbe és trágya hozzáadásával ültessünk, kivéve, ha a talaj túl tápdús, mig uj telepítéseknél a friss forgatásba legjobban bevált a gyakorlatban a fúró után habarccsal való | ültetés. Badacsony és Visonta körül nagy uj szőlő- | telepítések lettek igy végrehajtva és az eredmény minden más ültetési módnál jobb volt. Badacsony, Csobánc körül a talajviszonyok is nagyon hasonlítanak a mi Hegyaljánkhoz és itten is igen ajánlom. A különbséget kivált nagy szárazságban vehetjük észre. Példának felhozom a hg. Eszterházy uradalom csobánci uj telepítését 1923-ban, hol az eredmény dacára a túl késő ültetésnek (már május vége felé) 989/o volt és a hiányzó 2%-ot is pajor és egyéb féreg pusztította el. A következő években az eredmény szintén hasonlóan jó volt. Gödörbe habarcs nélküli ültetéseknél sokkal gyengébb eredményt értünk el. Szárazságban a habarccsal való ültetés szép eredményét annak tudhatjuk be, hogy a gyökér hetek múlva is nedvességben van, mig egyébként csak tengődne. Még egyre ki kell térnem az ültetés megkezdése előtt, mert máskép ültetünk síkon és másként hegyoldalon. Síkon való ültetésnél az ültetési hely a földdel egy magasságban, mig hegyoldalon a lejtő felső részén a föld alatt 2 — 3 cm-nyire, derekán mint síkon, és alsó harmadán 3—4 cm- nyire a föld felett legyen. Ha ültetésnél ezt a szabályt nem tartjuk be, úgy rövid idő alatt a felső tőkék fejei oly magasan lesznek ki, hogy fedni is alig lehet őket, szinte kifordulnak a földből, mig az alsó tőkéket majdnem betemeti a kapálás, záporesők által lehordott föld. A gödörbe való ültetést úgy végezzük, hogy a gödör fenekét porhanyó földdel az oltvány hosz- szuságának megfelelő magasságra feltöltjük, erre állítjuk reá az oltványt. Az oltvány talpgyökereire porhanyó földet huzunk, ezt gyengén megtapossuk. Erre egy réteg jó érett trágyát teszünk, vigyázva arra, nehogy a trágya az oltványhoz közvetlenül jusson, majd az egész gödröt betöltjük földdel. Ha vizünk közelben van, úgy iszapoljunk is. Iszapolni akkor a lepjobb, mikor már háromnegyed részig tele van a gödör. A földből kiálló részt porhanyó földdel — még jobb, ha a közelben homok van — a rügy felett 4—5 cm. magasságban felcsirkéz- zük (felhalmozzuk). A felcsirkézés nagyon fontos, mivel ez védi meg a zsenge hajtásokat a hirtelen beálló fagy, avagy forróságtól, mely iránt még nagyon érzékenyek. Később is gondunk legyen arra, hogy a csirkék állandóan porhanyóak legyenek. Pótlásnál ajánlatos az uj tőkék karóit bemeszelni, hogy a munkások lássák és igy több gondot fordítsanak a végzett munkáknál. Uj telepítésnél habarcsba való ültetésnél az ültetendő tőkék helyén karólyukasztó fúróval mint-
