Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-03-20 / 6. szám
VII. évfolyam. Sátoraljaújhely, 1927. Március 20. 6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI GAZDA MEZŐ- ÉS SZŐ LÖG AZ DAS ÁGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Előfizetési ár : Egy évre 4 pengő. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; Dr báró WALDBOTT FRIGYES osztályelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: ILLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár A „Sajó—Hernádi Villamos r. t.“ A Simkovich László sajóhidvégi körjegyző által kezdeményezett terv: a Sajó—Hernád folyók egyesitett vizierejének kihasználása a megvalósulás stádiumába lépett, az erre vonatkozó engedélyt a Földmivelésügyi Miniszter kiadta. A két folyó egyesitett viziereje egy nagyszabású villamos erőmtitelep hajtására fog felhasználtad. A létrehozandó villamos energia 65 község világítására és üzemeinek hajtására fog szolgálni. Közúti villamos vasút is fog létesittetni, mely Ti- szapolgár községet köti össze Miskolc városával, mely vonal Köröm községnél fog átjönni Zemplén vármegye területére és Kesznyéten községtől Kis- csécs, Girincs, Köröm, Sajóhidvég, Berzék, Külső- bőcs, Hernádnémeti vasúti állomás, Hernádnémeti község, Hernádkak, Gesztely, Ujcsanálos, Sóstófalva, Alsódobsza, Megyaszó, Monok, Legyesbénye és Bekecs községeken át Szerencsre ér. A közúti villamos vasút teljesen vasuttalan vidékeket fog ellátni, azokból személyeket és teherárukat fog szállítani a MÁV állomásaira, illetve a városokba. A tiszapolgár—miskolci és a kesznyéten—szerencsi villamos vasút hossza 1P4 kilométer, mely vonalakon 34 község fekszik. A villamos erőmütelepet vízzel ellátó mücsa- torna 16 község határának ármentesitését is szolgálja, mert ezáltal a Sajó folyónak jobb és balpartján fekvő sok ezer hold területű, alacsony fekvésű földek teljesen viztelenitve lesznek. A létesítendő mü tehát úgy gazdasági, mint kulturális szempontból kiváló szolgálatokat tesz a lakosságnak és ezáltal csonka országunk kiépítését is előmozdítja. Az alapítók legrövidebb idő alatt megalapítják a „Sajó—Hernád Villamossági Részvénytársaság *-ot. Az érdekeltség hozzájárulásával fog tehát létesülni ezen mü. Hisszük és reméljük, hogy a 65 község, melynek 120.000 lakosa, 22.000 lakóháza, 145 nagybirtokosa és 24 nagyobb üzeme van — összetudja hozni az építéshez szükséges tőkét, amely ha együtt lesz, az alapítók azonnal hozzáfognak az építéshez, mely egy év alatt létre is fog jönni. Három törvényhatóság, 65 község érdeke, hogy a részvénytőke mielőbb lejegyeztessék s hisz- szük, hogy sem a három törvényhatóság, az érdekelt községek és birtokosok nem fognak elzárkózni oly mérvű jegyzéstől, amely a terv megvalósítását biztosítsa. (/. E.) Néhány szó a Bodrogköz vizmentesitéséhez, Irta: Valádi Béla főiskolai intéző, Györgytarló. Zuhog az eső, szotyog alattunk a föld, — júniusban „vizet ereszteni“ küldöm a béreseket. (1926-ban.) Mosolyogva gondolok jó debreceni gazdász koromra. Hogy megtanultuk a szárazság elleni küzdelem minden csinját-binját! Ha csak sejtettem volna, hogy valaha a Bodrogközre kerülök, hol kezdhetem tanulni a ,.nedves gazdálkodást“ ! Mert bizony arra nem tanítottak meg a debreceni fekete homokon! Talán ha a sárospataki alsóhatári szurkon létesül gazdasági tanintézet, itt bizonyára speciálistákat nevelnek a vizes gazdálkodásra. Tessék elképzelni egy óriási teknőt! Egyik széle a Hegyalja, a másik a Tiszapart, illetve a Nyírség. A kettő közti óriási kerület javarésze jóval alacsonyabban fekszik a megáradt Tisza— Bodrog szintjénél. Mezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági" Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke.
