Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-02-05 / 3. szám
3. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. lenmagolajat vagy repceolajat, egy nagyobb vas fazekat, nehány festékes bádogdobozt egy-egy ecsettel a munkások részére hordoz .atóan elkészítve, vagyis egy ráerősitett drótból foggantyuval ellátva. Jó éles metsző ollót, egy-egy kacort ezenkívül szintén, hogy a rendszeres munka is azonnal megkezdhető és nemcsak megmutatható legyen. Állítja, hogy mindazon szőlők, amelyek tanácsainak hűségesen betartott módon lesznek munkáltatva, állandóan nagy terméseket fognak adni még oly esős esztendőkben is. Tárcái, 1927 január 31-én. Hegedűs Sándor kir. bor. főfelügyelő-igazgató Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Az őszibarackfáról szóló cikksorozatunkat szeretett cikkíró sajnálatos gyöngélkedése miatt meg kelleit szakítanunk. A legközelebbi folytatólagos közlemény lapunk febr. 20-iki számában fog megjelenni. Kilátásunk van még három vagy négy cikkre, melyben a grófnő ő Méltósága a különböző szokásos metszési eljárásokat ábrák kíséretében részletesen fogja ismertetni. Szerkesztő. Gyümölcstermelési értekezlet. A m. kir. földmivelésügyi miniszter szándéka az egész ország gyümölcstermelését újonnan megszervezni és uj alapokra fektetni. E célból az uj általános rendeletnek, esetleg törvénynek főbb alapelveit magába foglaló elaborátumot dolgoztatott ki és ezt hozzászólás végett kiadta az összes törvényhatóságoknak. Zemplén vármegye alispánja ezt az értékes tanulmányt kiadta a Z. G. Egyesületnek, avval az utasítással, hogy hívja össze a vármegye legagilisabb gyümölcstermelő szakembereit és velük vitassa meg a miniszteri tei vezetet, majd pedig tegyen jelentést. Ezen értekezletet a Z. G. E. február 2-án d. u. tartotta meg Bodrogkereszturon és arra néhány olyan szaktekintélyt hivott meg, akik az utóbbi időben az Egyesületünk keretén belül és a szaklapunkban a gyümölcstermeléssel behatóan foglalkoztak és eziránt fokozott érdeklődést tanúsítottak, | még pedig: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőnét | Hegedűs Sándor szől- ész borászeti főfelügyelőigazgatót, dr. Mizsák József várm. főjegyzőt, Haragos József.tarcali áll. faiskolai főkertészt, Máriássy Mihály földbirtokost, KneiszI Emil igazgató-tanitót, Kastély M. faiskolatulajdonost, dr. báró Waldbott Frigyes osztályelnököt. Az értekezlet beható tanulmány tárgyává tette a tervezetet és a vármegyénk speciális vi szonyai által indokolt számos észrevételeit memorandumban fogja az alispán ur utján a miniszter úrhoz eljuttatni. A többi között kialakult az a vélemény is, hogy a tömegtermelést néhány jól bevált gyümölcsfajtára kellene korlátozni, hogy ezekből minél nagyobb egyöntetű mennyiség álljon a kereskedelem rendelkezésére. E célból kívánatosnak mutatkozott a vármegye területén fönnálló összes gyümölcsfa-iskolák oly irányú tömörítésére, hogy csak bizonyos, közösen megbeszélendő fajtákat szaporítsanak ezentúl. Az ezirányu kezdeményező lépéseket a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület a tavasz folyamán meg fogja tenni, úgy, hogy a faiskolák ezen kartellje lehetőleg a nyári szem- zési idény beállta előtt már megalakulhasson. Panaszrovat Ily cimen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“, ol- céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség leltári leírások és a jövedelem adó kivetése. Arról értesültem, hogy a T. Szerkesztőség a Z. G. jelen számában föl akarja szólítani a gazdaságok tulajdonosait, ill. vezetőit, hogy lehetőleg könyvelés alapján eszközöljék vallomásaikat. Evvel kapcsolatban legyen szabad külön is rámutatnom egy olyan részletre, melyből könnyen hátrányos helyzet állhat elő az adózó kárára. Tudvalevőleg a tényleges jövedelem kimunkálásánál nagy súlyt helyez a pénzügyi hatóság arra, hogy az olyan nagyobb kiadások, melyek
