Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-09-05 / 17. szám
17. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. gővel állandóan érintkező nyilt folyóvizek is. Innen van az, hogy a viziárkokkal áthálózott földeken, a folyók deltavidékén, szigeteken, a folyók partjain eltüntetett fák, bár talajukban a talajvíz magasan áll, oly kitűnő, üde fejlődést mutatnak. Sok szó esik arról is, hogy mivelés alatt álló földjeink a csatornázások, lecsapolások folytán vízben szegényebbek lettek. Ez bizonyos tekintetben így is van, de egyáltalában nem befolyásolja a talaj termelőképességét, sőt ellenkezően, annak előnyére szolgál, ami a mindig káros hatású, nyugvó talajvíz szintjének sülyedésében, illetve az áramlás gyorsulásában és a talaj vizszivóképessé- gében rejlik. A helyesen kombinált vizlevezetés és vízellátás nemcsak azért mutat nagy eredményt, mert a felesleges vizet elvezeti, illetve vízhiány esetén azt odaszállítja, hanem azért is, mert az általa odaszállított sok levegővel érintkezett viz sok oxigént vehetett fel. Továbbá az ilyen viz tavasszal a talajt gyorsabban felmelegiti s igy azt előbb hozza termőképes állapotba, mig ősszel a viz gyorsabb lehűlése folytán az előbb lehűlő talajon a nedvkeringés is hamarább szünetel, ami a nyirkosabb talajon különben fellépő nagymérvű fagykártól mentesiti. Látszat szerint a kötött talaj nyirkosabb s ennek megfelelően növénytermelésre alkalmasabb, mint a homoktalaj, ezt azonban csak annak a tu„FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható : Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. „A FAGOL* használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz időben használható. A vértetü által ellepett helyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOLM. Ahol a vértetü repedésekben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 gramm (1 deciliter) „FAGOLM 1 dl. terpentinolajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűbben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is higitott „FAGOL“-al kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára: 100 gramm (ooa 1 decilit.) 1 P. 10 1 kiló (oca 1 liter) 8 P. lajdonságának köszönheti, hogy a csapadékot jobban magában tartja s hogy hajcsövessége nagyobb. A száraz nyarak azonban azt bizonyítják, hogy bár a homoktalaj felszínének egy vékony rétege hamar s teljesen kiszárad, ez alatt a talaj nyirkossága már teljes egészében megmarad, a talajvíz sem sülyed oly nagy mértékben, mint ezt ilyenkor a kötött talajban tapasztaljuk s ézért a laza homokon lévő fák, sőt még a sok vizet kívánó káposztafélék is, ellentétben a mélyen kiszáradó, összerepedező nehéz agyagtalajokból, szinte bámulatos üdeséget mutató fejlődésben maradnak. Ma már a talajvízzel alaposabban kell foglalkoznunk, mint azt eddig tettük, mert a mai, a talajt tökéletesebben és sokszorta jobban kihasználó termesztési módok annak vizét is nagyobb mértékben igénybe veszik. Ahogy ma a talaj minőségét és mélységét keressük, úgy kell a talaj víztartalmát, az altalaj viz mélységét, minőségét, áramlásának a lehetőségét is figyelembe venni. Mindenesetre tartsuk szem előtt, hogy a magasabban álló, de áramlással biró talajvíz, különösen homoktalajon, általában nem okoz nagy bajt, sőt előnyös is lehet, mig a nyugvó talajvíz, még ha alacsonyabban is áll, hátrányos. Mily távolságra ültessük a gyümölcsfákat? Minden fának olyan nagyságú teret kell biztosítani, amelyet az kifejlődéséhez és tenyésztéséhez szükségei, mert különben terméketlen marad, vagy ha hoz is némi termést, azt nem fejlesztheti kellő tökélyre. Hogy milyen legyen a legmegfelelőbb távolság, azt igen sok tényező befolyásolja, így a talaj, a fekvés, a gyümölcsnek a faja, természetes hajtóképessége, alanya stb. mind döntő befolyással vannak. Az erősen növő fajtájú és magas törzsű alma, cseresznye, körte és berkenye 10—15 m. távolságra ültendők. Jobb talajban távolabb, gyengébben közelebb. Nagyobb házi kertekben azonban, ahol magastörzsü fákat nevelünk, rendesen 8 — 10 m. lesz a legmegfelelőbb távolság. Legelőkön viszont 15—20 m-nyire ültessük egymástól. A magastörzsü szilvát, eperfát, mandulát, kajszinbarackot 6— 7 m-re, őszibarack, birsre oltott körte, bokor alakban nevelt birsek 3—4—5 m-re ültetendők aszerint, hogy milyen minőségű a talaj. Mogyorót, birset és noszpolyát 2—3 m. távolságra, köszmétét, ribizkét pedig 1 — 1 Va m-nyire szoktak
