Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-07-20 / 14. szám
16. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9 oldal. szakértő nagy fontoskodva azt magyarázta nekem, hogy „ja hiszen a régi 2% az általános forgalmi aáó volt, az uj 3°/o pedig forgalmi adóváltság, ez kérem egészen külön adófőkönyvébén lesz majd elkönyvelve.“ Ennyi a mi vigaszunk! Nem sok! Szóval a vidéki lakosság megint egyszer pórul járt. S igy van ez az egész u. n. „fázis-rendszerrel.“ Állítólag adómérséklés a célja, de ezt leginkább a városi fogyasztók élvezik, az árát pedig a falusi közönség fizeti meg. 1927 julius 29. Főszerkesztő urnák őszinte tisztelője X. Y. Rossz utak az újhelyi pincékhez. Irta : Grünbaum Simon, Sátoraljaújhely. Az „Újhelyi Hírlap“ cimü iaptársunkból vesz- szük át a következő aktuális, és Ujhelyen kívül sok más községre is vonatkozó sorokat: Már évek óta panaszkodunk, hogy az úgynevezett „Ungváron“ a pincék közti utak olyan rossz állapotban vannak, hogy sok az olyan hely, melynek pincéjét szekérnek megközelíteni nem lehet. Lépten-nyomon vannak méter mélységű süppedések, melyeket a vízmosás és a súlyosan megterhelt fuvarozószekerek okoztak. A mostani állapotot tűrni nagyon kockázatos, mert félő, hogy ha az őszi esőzés a süppedéseket még jobban j találná mélyíteni, akkor nem egy, de sok pince fog bedőlni A pincék közti utak rendbehozásához j soha jobb alkalom és idő nem kínálkozott, mint ; a mostani. Most időszerű e munkálatot végrehaj- i tani azért, mert a pincékben csekély a borkészlet j s igy a közlekedési forgalom nem zavarná a munkát ; de főleg azért, mert a „Vörös Ökör“ épület lebontásából annyi törmelék és kő áll a város rendelkezésére, hogy abból bőségesen jut ahoz is, hogy egyszer végre-valahára, a pincék közti utakat is járhatóvá tegye, mert ezek nem kevésbbé fontos közlekedési utak mint mások. Ha a szőlő és pincebirtokosok eziránt lépéseket tesznek, kizártnak fártom, hogy a város vezetősége ennek a jogos kívánságnak eleget ne tegyen. Sürgősen kell a lépéseket megtenni, addig amig az anyagot máshová nem viszik. rFAGOL“ (.védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható : Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. ,A FAGOL* használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz időben használható. A vértetü által ellepett helyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOL'-t Ahol a vértetü repedésekben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 i gramm (1 deciliter) „FAGOLM 1 dl. terpentin- ! olajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk i be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűbben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is hígított „FAGOL“-al kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára: 100 gramm (ooa 1 deolUt.) 1 P. 10 1 kiló (ooa 1 liter) 8 P. 1902. Pozsony: aranyérem. 1902. Eger: díszoklevél és aranyérem. 1991, Temesvár: I. díj, díszoklevél. 1906. Nagyvárad : I. díj, díszoklevél 1907. pécsi, 1914. és 1921. évi budapesti kiállításon í; aranyérem és díszoklevél BORSAJTÓK Legjobb rendszerű „Könyök-szerkezetű", „Kossuth*, »Hegyalja“. Legújabb rendszerű, viznyomásu (hvdrau- likus kettőskosaru, valamint folytonmüködő „Árchi- mides“ erőhajtásu sajtók nagvüzemü préseléshez. SZŐIaÖZÚZÓK ÉS TÖRKÖLYTÉPÖK. | SZILÁGYI és DISKANT gépgyára,, Miskolcon. A Zemplénvárm. Gazdasági Egyesület irodahelyisége: Vármegyeháza II. udvar, az emeleten.
