Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-07-05 / 13. szám
13. szám. ZEMPÉN1 GAZDA 5. oldal. A gödöllői tojásverseny. A gödöllői állami baromfitelep az előző évekhez hasonlóan folytatja a tojástermelési kísérleteket. Az őszön kezdődött tojó év második periódusának — március, április, május és junius hónapoknak— eredményét, — a .Baromfitenyésztők“ lapjából átvéve - a következőkben adjuk. Letoit Fajta megnevezés Vszámy Tulajdonos neve tojás dr. száuia Rhode-island 1 Balaton Fajbaromfitelep 61 fi fi 2 ii fi 101 » ti 3 99 n 65 fi V 4 fi n 115 fi » 5 fi a 76 fi 99 11 Rázsó Ferenc 91 fi ff 12 n fi 62 99 r. 13 f\ fi 82 « fi 14 M Ii 70 Fehér leghorn 6 Balaton Fajbaromfitelep 71 fi a 7 ü >i 53 V) n 8 „ ** 87 a fi 9 f 99 47 ti fi 10 n a 102 Barna leghorn 16 Kamaraerdő 51 fi fi 17 ü 33 fi fi 18 it 19 fi 99 19 n 38 fi fi 20 ft 43 Kendermagos magy. 21 a 44 fi a 22 ii 96 Y) Yl 23 V» 74 fi ff 24 fi 51 fi fi 25 fi 56 Fehér wyandotte 26 Mészáros Jenő 1 fi fi 27 *• ii 59 fi » 29 fi r, 54 A fenti adatokból kitűnik, hogy mily fontos a tojó tyúkoknak ellenőrzése s ez alapon a tyúkoknak kiválasztása. A mételykor megszűnése. Lapunk ez évi 8. számában részletesen is • mertettük a vármegyénkben az elmúlt télen föllépett mételykór elterjedését és az ellen folytatott küzdelem eredményeit. Most azt az örvendetes hirt közölhetjük, hogy a járvány, legalább egyelőre, megszűntnek tekinthető. A vármegye Közigazgatási Bizottságának junius havi ülésén Róth Lajos törvényhatósági m. kir. főállatorvos ur hivatalos havi jelentése folyamán bejelentette, hogy az általa figyelt községekben újabb mételykór megbetegedések nem fordultak elő, a gyógykezelt állatok túlnyomó része meggyógyult s igy a védekezési eljárás sikeresnek mondható. Azonban kijelentette a főállatorvos azt is, hogy a lappangó veszély még mindig fönnáll, a kórt okozó paraziták petéi bizonyára még jelen vannak és csak egy esős nyár kell ahhoz, hogy a veszély újból akuttá legyen. Félő, hogy a kór más helyeken is meg fog jelenni. Tekintve azt, hogy a mostani járvány fészke a Hegyköz volt, a veszély terjesztőjeként a gyakran kiöntő Bózsva patakot jelölte meg, s ennek szabályozását tartja a legfontosabb védekezési eszköznek. Úgy tudjuk, hogy ez irányban már fölterjesztés is történt a földmivelésügyi minisztériumhoz. Azonban sajnos épp ez idén, rosszul alkalmazott takarékosságból, megszüntették a sátoraljaújhelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatalt és igy igen alászállt a reménye annak, hogy az egész Bózsvapatak alapos szabályozása egyhamar keresztülvihető legyen. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászatij!főfelügyelő-igazgató. A Borpiac helyzete. Irta: Deák Andor m. kir. borászati s szőlészeti főfelügyelő. Talán nem lesz felesleges munka, ha ezúttal pár szóval megemlékezem az európai bortermelő államok jelenlegi borpiacáról. Közismert dolog, hogy 1926. évben nemcsak hazánkban, hanem egész Európában rossz volt a szüret. Emiatt aztán Franciaország mint legnagyobb bortermelő állam is csak részben tudja borszükségletét fedezni, ez évben aztán mondhatni hogy borszükségletének csaknem egy harmadát külföldön kénytelen beszerezni. Olaszország éppen hogy csak el van látva elegendő borral és csak kis mennyiségű az a készlete, amit külföldre exportálhat. Csehszlovákia mint rendesen, úgy ez évben is importra szorul, mert neki a piaci követelményeknek megfelelő eladásra való alkalmas bora nem igen van. A mi borkészlete van, az is rendszerint közönséges savanyú áru, amihez lágyabb, nehezebb, de egyúttal erősen házasitásra alkalmas borokat kénytelen más államokból beszerezni. Németország mint rendesen, szintén importra
