Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-02-05 / 3. szám
3. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. nem nyerhet betekintést a pénzügyi hatóság, de semmi esetre sem a mai körülmények között a mezőgazdaságra, melynek konjunktúrája oly rossz, hogy annak nyílt kitárása csak előnyt jelenthet az adózó félre. Különös hangsúllyal kell továbbá reámutatnunk arra, hogy ma már mindazon esetekben, amidőn adózó fél nem mutat be rendes és teljes gazdasági könyvelést, a kivető közegek a pü. minisztérium által részletesen megszabott becslési skála alapján becsülik meg a vélt tiszta jövedelmet, és ez a becslési skála nevezetesen a mi vidékünk külterjesebb viszonyai közepette oly óriási magas, hogy majdnem minden esetben sokszorta nagyobb jövedelmet hoznak ki ez utón, mint amilyent mutatna a könyvelés mérlege. Akinek nincs könyvelése, vagy akinek könyvelése el nem fogadható, annak semmi jogorvoslata nem áll rendelkezésére a tulmagas becslési eljárás ellen Tévedés azt hinni, hogy csak az u. n. cégszerű kettes könyvvitelt fogadják el. Erre semmi jogszabály nincs. Maga a pénzügyminiszter kijelentette, hogy bármely egyszerű könyvelést el kell fogadni, ha csak rendesen, áttekinthetően és hibátlanul van vezetve. Szükséges továbbá, hogy a könyvek rendesen fűzve és lapszámozva legyenek és habár ez nincs expressis verbis kimondva, mégis okvetlenül ajánljuk, hogy legalább a főbb könyveket bélyegeztessük föl, ami nem jár nagy költséggel. Az egyszerűbb számadási eljárásoknál egy gazdasági üzemben okvetlenül szükségesek a következő könyvek: 1. Általános vagyon leltár az év elején és az év végén, melyben áttekinthető módon benfoglaltatnak az összes ingatlanok, továbbá állat- állomány, holt fölszerelés, termény- és egyébb anyagkészletek stb , követelések és tartozások mind kellően értékelve. E két leltár közötti különbség mutatja az évi eredményt, amihez persze hozzá kell adni a tulajdonos által az év folyamán a gazdaságból pénzben és anyagban kivett hasznot (veszteség esetén ennek fordítottja). Ennek kimutatására szükséges: 2. rendes pénztárkönyv, 3. ahol bank utján történik a pénzlebonyolitás, ott folyószámla-kivonat, 4. magtárkönyv, melyből megállapítható az évi termés, terményvételek és eladások, és a gazdaságban valamint a tulajdonos háztartásában elhasznált termények mennyisége, 5. ahol nagy állatforgalom van, ott állatállományi napló, esetleg más anyagszámadások. Ilyen vagy ehhez hasonló könyvek majdnem mindenütt meg vannak és kevés munkatöbblettel I jár azoknak oly rendes vezetése, hogy adókivetés I szempontjából elfogadhatók legyenek. Ezekből azután könnyen készíthető el oly nyereség- és veszteség számla, mely a valódi jövedelmet (esetleg veszteséget) visszatükrözi és melynek elfogadását a pénzügyi hatóságoknál követelni lehet. Ha mi gazdák, ily módon kimutatjuk üze- ! műnk menetét, úgy eredményesen szembe fogunk j szállhatni a pénzügyi hatóságok azon eljárásával, i mely vallomásainkat rendszeresen félretolja és szi- I vesen alkalmazza a voltaképen büntetés jellegű, magas becslési eljárást. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület e tekintetben szívesen áll rendelkezésére tagjainak és adott esetben konkrét tanáccsal szolgál. IV. Az OMGE. közgyűlése. A január végi „Gazdahét“-nek fénypontja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének évi rendes közgzülése. A gazdaparlamentnek ezen évről-évre megismétlődő ünnepi gyűlése nem annyira a tárgyalási anyag sokoldalúságánál fogva bir nagy fontossággal, (mert hiszen a rengeteg különféle szakkérdéseket az egyes szakosztályok dolgozzák fel teljes alapossággal), mint inkább azáltal, hogy ezen díszközgyűlésen az OMGE elnöke, a választott agrárvezér, hatalmas beszámoló beszéd keretén belül ismertetni szokta a magyar gazdasági élet nagy problémáit, hű fényképet szokott adni a magyar mezőgazdaság pillanatnyi állapotáról. Somsich László gróf, OMGE elnök, ezidei beszédjét legszívesebben közölnök, de erre lapunk terjedelme szűk. Itt csak kivonatosan reá mutatunk arra, hogy a szokásos üdvözlések után rátért a gazdasági külpolitikánk problémáira, hangoztatván, hogy ha a szomszéd államok tovább kitartanak mezőgazdasági terményeink kizárása mellett, az eddiginél erélyesebben [kell követelnünk saját kormányunktól a megfelelő retorziós lépések megtételét. 'Alaposan foglalkozott a szónok a mező- gazdasági tőkehiánnyal és erélyesen követelte a TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető.- dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke.
