Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-05-20 / 10. szám
10. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. 172%-ossal, a IV. és V. permetezést, mert igen erős fertőzés lépett fel, ls/4°/o-ossal végeztettem, a Vl-at 172°/o-ossal, a VII-et 1%-ossal, ezen két utóbbi bordói lének erősségét azért csökkentettem, mert a peronoszpora fertőzés már ezen permetezések végzésekor szünőfélben volt, változó, de még jobb idő állott be. A IV. és V. permetezés ideje junius vége és j julius első napjaira esett. Ugyanekkorra már har- j madszor rézkénporoztattam is, úgy, hogy amikor füitperonoszpora fellépett, — a julius 6. és 7.-i igen meleg záporok és erősen páratelt levegő kö- vetkezményekép — szőlőm a fertőzést kellőleg védve fogadta. Eredménye az lett, hogy csak a nagyon gyenge, késői, elmaradt fürtöket támadta meg, de ezeknek is legtöbbje a bajt kiheverte. — Amikor május 20-án az első erősen kifejlődött peronoszporát a szőlőm kb 1 hold vizesebb területén észrevettem, azonnal kénporoztattam, amely szokatlan korai kénporozásnak az az eredménye lett, hogy a szőlőm ezen részében egy szem sem pusztult el. Öröm volt nézni a szépen megrakott tőkéket, pedig itt lépett fel legelőször és nagy mértékben a levélperonoszpora. Az is igaz, hogy ezen részt 5-ször kénporoztattam, mig szőlőm többi részét 4-szer. 'Folytatjuk.) öyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Ne felejtsd el...! Bodiogkeresztur, 1927 máj. 15. 1. Hogy a faiskolában a kiültetett vadcsemeték ágyait tisztán kell tartani. Csak egy hajtást hagyunk meg; a többieket mielőbb letörjük és azután végezzük az ágyak első kapálását és ezt, amint újra meggyomosodnak, mindig ismételjük. 2. Hogy a tavalyi szemzésekből fakadt nemes hajtást (azaz az éves csemetetáblákon) mielőbb a csonkhoz raffiával egyenesen felkötjük, és pedig célszerű 8 (nyolcas) kötéssel. Minden csemetéről a kitörő vad hajtásokat folytatólagosan eltávolítjuk és szükség esetén többször kapáljuk a faiskola minden tábláját. 3. A faiskolában levő 1 éves és 2 éves fácskák koronaképzését éber figyelemmel kisérjük és ha kevesebb vezérhajtás mutatkozna, mint szükséges (azaz 1 fővezérág és 5 mellékág) az alsó ágak képződését bevágások által elősegítjük. (Lásd Széchenyi W. Ernőné könyvét III. levél 36 lap.) 4. Május második felében kezdődik a törpe fák csipkedése (pincirozása). E műveletet a körtefákon mielőbb kell keresztülvinnünk és azután az almafákon folytatni. (Lásd Széchenyi W. Ernőné könyve V. levél 57. oldal) Mi tulajdonképen a csipkedés ? Az idei zöld hajtások megrövidítése. (Körömmel, ollóval, késsel stb. mindegy.) Mi a célja? A termővesszők növekedésének gyengítése, lassítása és az, hogy a hosszú termővesszők megrövidítése által a vezérágakhoz legközelebb képződjenek a termő részek minden egyes vesszőcskén. Mellékelt képek legjobban magyarázzák a csipkedés műveletét. Mikor az uj hajtásnak kb. 15 levele van (lásd 1. kép) nem számítva ehez azt az alsó 5—6 levelet, amelyek a hajtás kiinduló pontján egy helyről indulnak ki és levélcsoportot alkotnak, a következő 4 levél felett, azaz p-nél a fiatal hajtások hegyét becsipjük. Némi gyakorlat után teljesen szükségtelen az egyes leveleket megolvasni, mert a tapasztalat megmutatja, hogy egy ujnyi magasságban kell a hajtás hegyét lecsípni. Mi történik most? Három-négy hétig szünetel a hajtás; azután a megmaradt /7-szemből ismét képződik egy hajtás (lásd 2. kép) amelyet ha kb. 8 uj levél fejlődött ki rajta, 2 levéllel p fölött, vagyis d-nál újra lecsípünk. Négy hét múlva (lásd 3. kép) esetleg megint az d-szem fölött tör ki egy gyenge hajtás és ezt újra 2 szemre megrövidítjük. Megjegyzem, hogy a 6 vezérág folytatását
