Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-20 / 14. szám
14. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. nyereg alatt mutatták be. Természetesen a képességeiket nem lehet ilyen bemutatás alkalmával sejteni sem, mindenesetre érdekes volna látni a nálunk megtartott 300-400 kiloméíeres távhajtásokon a szívósságukat. A tehenek úgyszólván kizárólag vörös- és feketetarka frízek, tejelési irányban fejlesztve. Igen szép példányokat láttunk belőlük. A tenyészirány kifejezetten a tejelési, bár igavonóknak is igen kiválóknak tartják az ottani viszonyok között a friz marha ökreit. A juhok között úgy a gyapjú- mint a hus- irányzat kiváló, hatalmas példányokkal volt képviselve. A kiállított egyedek és fajták áttanulmányozása napokat vehetett volna igénybe, amint a bírálat is napokig tartott, ottlétünk alatt a birák reggeltől estig folyton dolgoztak. Kecskék is nagy számban voltak kiállítva, fehér és őzszinü példányok, valamennyi szarvatlan fajta, feltűnően egyöntetű jelleggel. A baromfi, házinyul és méhészeti kiállítás is nagy helyet foglalt el, de szintén csak futólagosán lehetett áttekinteni az idő rövidsége miatt. A fajták itt általában a mi kiállításainkon is rendesen képviselt fajtáknak feleltek meg s örömmel láthattuk, hogy semmivel sem állunk a németek mögött. Ellenben előbbre vannak a nagyszabású költő- és csibenevelő gépek tekintetében, melyek üzemben állottak a kiállításon. A méhészet terén viszcnt a németek jóval mögöttünk maradnak, csupa hátsó kezelésű kis kaptár volt a kiállításon, többnyire kisebb keretmérettel mint a mi országos kaptáraink. Ez teszi érthetővé a csekély hozamukat. A gépkiállítás rendkívül érdekes volt. A gépek csoportjának megtekintésénél az első impresz- szió az volt, hogy a németek a takarmány készítésében és eltartásában is mesterek. Óriási motoros elevátorok, szecskavágógépek fuvóberendezés- sel, melyek azt mutatják, hegy a silóberendezések erősen terjednek a német gazdaságokban. Számos szántótraktor volt kiállítva, az árak azonban meglehetősen magasak. Érdekes, hogy a motorok főleg kőszéntermékekre, u. m. benzolra, gázolajra vannak szerkesztve, bár a benzol-spiritus keverékek is kezdenek tért hódítani. Feltűnő, hogy a sok automobil is egytől-egyig benzollal jár, látni a hazai gyártmányú üzemanyag használatára való törekvést s lehetőleg teljes mellőzését a petroleum behozatalnak. A Fordson-traktor természetesen szintén ki volt állítva s alacsony ára feltűnő volt a német gépek áraihoz viszonyítva. Igen jelentős csoportban voltak képviselve a talajlazitó eszközök u. m. grubberek, rugós kultivátorok, tárcsás boronák stb. A gőzekéket úgyszólván csak a breslaui Kemna gyár képviselte több typussal, melyek közül a kis, 10 lóerős gépek nálunk alig ismeretesek. A tejgazdasági gépek és eszközök is számos változatban igen szép összeállításban szerepeltek. A villamos berendezéseket az u. n. „Elektro- haus“ összpontosította, hol egy kisebb gazdaságnak tökéletes berendezése volt kiállítva, teljesen villamos erővel hajtva. A kocsigyártás terén is igen szép készítményeket láthattunk, bár az ottani kocsik a mi Ízlésünknek teljesen szokatlanok, igen nehezek és alakjuk is egészen elüt a nálunk megszokott kocsi- typustól. A gazdasági szekerek is a jó utakat mutatják, két- háromszor akkorák, mint nálunk. A német növénytermesztés és növény nemesítés óriási csarnokban volt elhelyezve és egymagában hosszabb tanulmányozást igényelt volna, mert hiszen e téren válik ki talán leginkább a német tudomány mélyreható alapossága. A növényfajták sokban különböznek a mi növényfajtáinktól. A búza például főleg kopasz, vastagszalmáju, későn- érő, bőtermő fajtákban van képvisélve, amit az ottani hűvös nyár tesz érthetővé. Tengerit alig termelnek, mig a répa, főleg a cákorrépa és a burgonya a legelterjedtebb kapásnövényeik. Rovatvezetői megjegyzés: Szabadjon a búzára vonatkozó előbbi mondathoz egy megjegyzést fűznöm. Tavalyi németországi tartózkodásom alkalmával megcsodáltam több gazdaismerősömnél az óriási terméshozamokat. Egy helyen p. o. panaszkodtak a zab közepes termése miatt s kérdésemre megtudtam, hogy az kát. holdra átszámítva, 18 mázsát adott. A búza és rozs is hasonló terméseket adott, melyeket erős istálló- és műtrágyázással érnek el az ottani gazdák. Azon csodálkoztam, hogy vájjon ily intenzív trágyázás mellett meg nem dülnek-e a kalászosok, amire azt a feletet kaptam, hogy náluk már évtizedek óta a nö- vénynemesités különös figyelelemmel van a kalászosok erős szalmájára. Mióta sikerült oly vastag szalmáju válfajokat kitenyészteni, amelyek meg nem dűlnek, a vegyészet mai fejlettsége mellett a legkülönbözőbb természetes és műtrágyák használatával úgyszólván kezében tartja a gazda a maghozam szinte hihetetlen fokozását. — Rovatvezető. A Breslau vidéki gazdaságokban tett tapasztalatokról legközelebbi cikkemben fogok beszámolni. (Folytatjuk.)
