Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-06-20 / 12. szám
10. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 12. szám szonyokat nem ismerem, de amit írtam, a legjobb szándékból Írtam es ez szolgáljon mentségemül. * Ipolyparti jó barátunkat, mint negyedszázados ösme- rősömet, ott a legendás Drégelyi vár tövében, midőn melegen üdvözlöm kis lapunk hasábjain, ugyanakkor szívesen invitálom meg ide, a Tisza s Bodrog közelében, kis kápolnánk alá, hogy tovább füzzük azon szép gondolatokat, melyeket cikkében megpendített. — Hátha ki tudunk hozni valamit a tokaji bor érdekében. Mert a pezsgőgyártási kísérleteink nem jártak sikerrel, egyebek között azért sea, mert boraink túlságosan karakteresek pezsgő céljára. Ahhoz inkább egy indifferens anyag kell, hogy abban föltétlenül a hozzá töltendő likőr adta zamat érvényesüljön, tehát könnyebb, vékonyabb bor amellett finom bor Rovatvezető Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné A kerti eper termesztése. Több közlemény, írja : „öreg; kertÓBZ*. in. A főszerkesztő ur azt üzente nekem, hogy a mai számban kevés a férőhelye, hát ez egyszer rövid leszek. Előbbi közleményeinkben eljutottunk a gyümölcsök aratásáig. Ebben vajmi kevés örömünk lehetett e nyáron, mert a rendellenes folytonos esőzésben a gyümölcs nagyrésze megromlott, elrothadt. Annál dusabban fejlődtek a tövek s ezek most oly tömegben eresztik az indákat, hogy alig bírunk velünk. Az idei nyár alkalmas nagymeny- nyiségü uj palánta nevelésére, uj epertelep létesítésére. Jó lesz kihasználni! jól megfigyelhető az indákat bocsájtó epertő, melyről legfeljebb három indát engedünk meggyökeresedni, a többit késsel, ollóval levágjuk. Ha régi. sziikültetésü, összekuszált az epertelepünk, ajánlatos itt-ott néhány tövet kiszedni, ezek helyét mintegy tányérnagyságban föllazítani, egy kis komposztál vegyíteni és ide összpontosítani a körülötte fekvő tövek indáit. Jó erőben levő tövek indái 30—40 cm. távolságban fejlesztik az uj palántát, tehát a második tőről is oda lehet még vezetni. Az indákat amint az ábra mutatja, száraz gatyból vágott apró kampókkal szorítjuk le a kívánt helyre s igy szépen elrendezzük őket az előkészített tányérnyi foltokon, egymástól 5 — 6 cm.-re. Ugyanilyen szaporító helyeket készíthetünk a telep szélein is. Ha szép sorjában és kellő távolságra volt ültetve régi telepünk, úgy legcélszerűbb két sor között egy kis barázdát fölkapálni s erre jó földet összehúzni, úgy hogy kb. 3 ujnyi magasságú apró földtöltés képződjék. A két sor epertövön képződő indákat most úgy lendezzük el, hogy az uj gyökeret bocsájtó részük éppen ezen a kis földtöltésen feküdjék, melyen azután rövid időn belül az uj palánták egész hosszú sora fog gyökeret verni. Innen később a fiatal palánták könnyű szerrel kiemelhetők. Az eperpalánták nevelése voltaképpen nem más, mint egy földfölötti homlitás, tehát minden szőlővel is foglalkozó olvasónk azt könnyen meg fogja érteni. Az indán, 30—40 centiméternyire a tőtől, előbb két-három apró levél képződik, majd az ellenkező oldalon néhány halavány szinü, cérna- szerű gyökér. Ha ezek laza, nedves talajra akadnak, pár nap alatt belenőnek a földbe, az uj nöHa van saját kartünkben jó fajtájú epertő, I vényke meggyökeresedik és vígan fejlődik tovább, ezekről neveljünk uj palántát. A mellékelt ábrán | Az inda is tovább nő és 20—30 cm. távolságban