Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-20 / 8. szám
8. szám ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal ezeknek összege megállapítható nem lenne, termelési költség gyanánt a viszonyokhoz képest 50— 60%-ot (a múltban 50—75c/o-ot) kell levonni. Természetesen a törvényes intézkedésnek fenn idézett sorai csak abban az esetben nyerhetnek alkalmazást, ha a szőlőbirtokos nem tudná elfogadható módon jövedelmét igazolni. Fenti rendelkezés csak általános irányelvül szolgál, ez alapon minden olyan esetben, amikor az 1925. évi szőlőtermés alapján teljesen tudott, vagy az érdekképviseletek meghallgatása után bizonyított ténykörülmények, a fenti megállapítástól az igazságos adóztatás érdekében az eltérést indokolják, a szőlőtermelés értékéből levonható termelési és kezelési költségeknek az összege ezen rendkívüli ténykörülményekre való hivatkozással a fenti irányelvtől eltérőleg is megállapítható. Az elmúlt 1925-ik évben ugyan az én tudomásom szerint kevés szőlőbirtokos lehet, akinek szőlőjéből tiszta jövedelme lett volna s igy e bevételi forrásnál az adóztatás nagyon szűk téren mozoghat. Miután azonban az egyes kivető közegek, már hiányos szőlészeti szakképzettségük miatt is, talán nincsenek is tisztában a jövedelem tartalmával és annak mikénti megállapításával, szükségesnek tartjuk szőlőbirtokosainkat figyelmeztetni a szőlőbirtokból származó jövedelem adóztatására vonatko zólag. A kivetések most folynak s igy mindenki most őrködjék érdekeinek megvédelmezése felett. A tokaji borvidék termel a legmostohább viszonyok között s igy ezen a borvidéken az engedélyezett teljes 60%. sőt ettől eltérőleg sokkal magasabb százalék, mint termelési költség vonandó le a termelt borok értékéből. Az elmúlt évi adóztatásánál 50 - 75°/o volt a megengedhető levonás; hogy miért szállt le a 75% 60%-ra, azt nem tudjuk megérteni, mert tudomásunk szerint a tokaji borvidéken a gazdasági viszonyok nem javultak, hanem romlottak. A törvényes intézkedések szerint meg van annak lehetősége, ho -y a kivetés folyamán minden szőlőbirtokos megvédje a saját érdekeit, de a kivető közegeknek is kötelessége, hogy az adóalanyokkal a lehetőségig gondossággal, figyelemmel járjanak el. Elsőrangú, kézzelvarrott lószerszámokat koosl- és lgáslóra készít KOVÁCS PÁL szíjgyártó Sátoraljaújhely, Rákóczi-tér 12. Több nagy gazdaságnak évek óta szállítója. Minden javítást pontosan eszközöl. 1fi Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Kertészeti tanfolyam a vármegyei tanítók részére Zemplén vármegye tanítósága éveken keresztül foglalkozott tanítói gyűlésein gazdasági irányú kérdésekkel. Az 1925. évben tartott ált. tanitóegye- sületi közgyűlésre Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelő megnyerte előadás tartására vármegyénk Nagyasszonyát, gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné Öméltóságát, aki a gyümölcsfatenyésztés kérdéséről tartott nagyértékü előadásán indítványt tett a tanítóknak kertgazdasági kioktatása iránt Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelő ettől az időtől kezdve megtett mindent, hogy a Grófnő nemes terve valóra váljék és sikerült elérnie, hogy a Vall. és Közokt. Minisztérium a zemplénvárme gyei ianitók részére gyümölcsfatenyésztési tanfolyamot engedélyezett Tarcalon, némi államsegéllyel. A még szükséges anyagi forrásokat a Grófné és Hegedűs Sándor szőlészeti főfelügyelő szerezték meg. Részben maguk adtak, részben a gondolatnak támogató barátokat nyerlek. A tanfolyam első ciklusa 1925. év augusztusában tartatott, a második része ez évi április hó 7-től 14-ig bezárólag rendeztetett a kir. tanfelügyelő személyes vezetése alatt. A kir. tanfelügyelő a Miniszter ur megbízásából megyénkből a kertgazdaság legkiválóbb szakértőit kérte fel előadókul. Előadást tartottak : Gróf Széchenyi-Wolken stein Ernőné, a törpefa tenyésztésnek hazánkban legavatottabb művelője, báró Waldbott Frigyes zemplénvárm. gazd. egyesületi alelnök, a német kertészet ismerője, dr. Máriássy Mihály az alak-, redély- és barackfa speciálistája, Hegedűs Sándor országos hirü szőlőfaj ismerü, báró Sennyey István földbirtokos, dr. Mizsák József, vármegyei főjegyző, Haragos István kertészeti felügyelő, Kneiszl Emil állami tanító, közismert pomológus, (Mathiász tanítványa) és végül Éberlein Antal méhészeti fel ügyelő a méhészet köréből, A tanfolyamon 36 rendes és 3 rendkívüli, összesen 39 hallgató vett részt, akik a rendelkezésre álló idő alatt főképen a kertészetnek és szőlőművelésnek gyakorlati munkálataiban képeztetek ki. A tenfolyam ünnepélyes bezárása 14-én, szerdán délután történt, amelyen a Vall. és Köz-
