Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-04-20 / 8. szám

8 szám. ZEMPLÉN GAZDA 5. oldal. Kezelési utasítás szennyes gyapjú- termék előállítására Gondosan kezelt szennyes gyapjutermék elő­állítása néhány szakszerű utasítás megszivlelése mellett, könnyű feladat. A zsírban való nyírást hazánkban elég sajnosán a legtöbb helyen igen felületesen végzik, amennyiben a lenyirt gyapjú kellő osztályozását rendszerint mellőzik, holott épp a szennyes nyirásu gyapjú minősége és egyönte­tűsége iránt támasztja a gyáros a legnagyobb igényeket. A nyírás tehát állatnemek: anya iirü, toklyó és kosállatok szerint történik és az igy osztályozott bundák külön külön zsákolandók. Helyes továbbá a nyírást úgy végezni, hogy a láb, homlok, hasalj és nemzőrészek körüli, va­lamint a durvább ráncokon levő gyapjú előbb le- nyiratván, ezen kisebb értékű gyapjú azonnal fél­revitetik, a bunda nyírása pedig külön végez­tetik, olyképen, hogy az egész bunda együtt ma­radjon. A gyapjú száraz időben száraz állapotban nyírandó, mert a légköri nedvesség káros hatással van a szennyes gyapjúra. E káros befolyás meg­nyilvánul, mihelyt a nedves időben nyírt gyapju- bundák bezsákoláskor rétegszerüen egymásra rakva, zsákba kerülnek, a gyapjú megfülled, megmeleg­szik, ezáltal megsárgu! és törékennyé válik, szóval elveszti szövési és nemezedő képességét, vagyis azon tulajdonságait, melyeket a gyapjuanyágtól a gyártás természetszerűleg megkövetel. Minden lég­köri nedvességnél károsabb azonban, sőt egyene sen veszélyes a gyapjuanyagra ama nedvesség, melyet a helytelen takarmányozás, az erőltetett só­zás és egyéb mesterséges izzasztás eredményez. Ezt elkerülendő, a juhokat télen át nem szabad oly nedves táplálékkal tartani, mely az izzadást és és a zsirképződést elősegíti. Ilyen a répaszelet, a burgonyaszelet és az egyéb szeszgyártási és cukor- gyártási hulladékok, de főleg a moslék. Semmiesetre sem szabad figyelmen kiviil hagyni azt, hogy a zsírban nyírt gyapjút a nyírás megtör­téntével egyenesen bezsákolni nem tanácsos, mivel könnyen fülledés állhat be, helyes tehát a gyapjút tiszta padláson vagy bakokra fektetett rekesztő deszkákon szétrakni, mig 3—4 nap lefolyása alatt jól kiszellőzik, minek megtörténtével a kézzel való zsákolás megejthető. A taposás okvetlenül mellő­zendő. Ha azonban a gyapjú a nyírás alkalmával még sem volna teljesen száraz állapotban, úgy a bezsákolással huzamosabb ideig várni kell. A haslab bezsákolás előtt még egyszer átvizs­gálva nedves és koloncos részeitől mentesítendő. Ezek a bezsákolás előtt eltávolitott koloncos részek, melyek azonban még gyapjút is tartalmaznak, ki­áztatva és jól megszáritva „kézmosta hulladék“ elnevezéssel — persze elkülönítve — a szennyes gyapjú árban a gyapjúval együtt száilithatók. Ki- áztatás nélkül azonban a trágyakoloncok nem szál­líthatók a gyapjúval. Megemlítendő még — mint súlyos gyapjú- hiba — a juhoknak kátrányfestékkel való megje­lölése is, mert ez a gyapjúba beragad, le nem szedhető, nem oldódik és igy előáll az, hogy a markirozott részek összekeverednek az egész gyap­júval és azt is elrontják, kiosztályozásuk szinte lehetetlen és nagy vesztesegekkel van összekötve. „ Tiszajobbparti Mezőgazdá u-ból. Utóhangok az utolsó osztály- ülésünkről. Irta: Kerekes József urad. intéző, Mád. Nem célom a mezőgazdasági osztály vezető­sége jól ismert és igen nagyrabecsült agilitását ismertetni, azonban kénytelen vagyok azon tapasz­talt tényt leszögezni, hogy ezen tevékenység több érdeklődőt és nagyobb érdeklődést válthatnajki. Szomorú gazdasors az ósdi, siránkozó állás­pont és amidőn nagyfontosságu kérdések megvita­tásáról lehetne szó, alig van, akit az érdekelne. Nem ismerem el azon kényelmi szempontokat, amelyek ilyenkor is napvilágot látnak és amelyek miatt az osztályunk csak rövid néhány órát szen­telhet annak, hogy érdekeink megvitattassanak. Ha ilyen tárgysorozat sem vonzó, akkor iga­zán nem értem, hogy micsoda földindulás fogja gazdatársainkat impozánsabb megjelenésre kész­tetni ? Osztályülésünk a szarvasmarhatenyésztő szövet­ségek megalakítását tűzte ki célul, a törzskönyve­léssel kapcsolatban. Ennek jelentőségét mindenki nagyon jól elképzeli a magasabb színvonalon álló más vidékek példáin okulva. Ezzel kapcsolatban szerettem volna néhány kérdést megvitatni, azonban az idő lejárt. A vár- megyei gazdasági felügyelőség felajánlotta a leg­messzebb menő támogatást, amitől sokat várok, mert alapos kezekben látnám ügyünket. A tenyészállatoknak gondozásánál tapasztalt

Next

/
Thumbnails
Contents