Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-05 / 1. szám
§. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 1. szám. és felállítják a hegyközséget. Ez lenne szabályozója a munkába állásnak, kilépésnek, munkaidőnek és munkabérnek. Előírná, hogy mikor szabad a szőlőhegyre menni és mikor kell hazajönni. S ez helyes. Becsületes ember most is igy cselekszik. De a gonosz, a tolvaj az akkor megy a hegyre, amikor más jön s akkor jön, amikor a rendés ember megy. Neki az éjjel a nappala s nappal az éjjele. De övé is az első gyümölcs, az első fürt szőlő! Vájjon mi lehet annak az oka, hogy ha a hegyközség olyan jó intézmény, mint amilyennek mi látjuk és tudjuk és mégis — bár a törvény is segítségül jön annak szervezéséhez — a legtöbb helyen nincsen meg?! Az ok egyszeiü : a szőlő- birtokosság nagyrésze gyáva, félénk, kishitű ! Hogy úgy fejezzem ki magam : fél, hogy bosszút állnak rajta. Fél, hogy felgyújtják a házát, kivágják a szőlőjét stb. Hát ez mind mese. Mit csináltak ott, ahol már megalakították? Semmit. Hát én megjósolom, hogy ahol ezután fogják megalakítani, ott sem fognak semmit se csinálni. Azt mondja a magyar példabeszéd : „amely kutya ugat, az nem ha rap!“ És vájjon mit csinálnak ma ott, ahol nincs hegyközség ? Ellopják a gyümölcsöt, kiszedik a frissen ültetett gyümölcsfát és oltványszőlőt. Lopják a szőlőt is és lopják mindazt, ami kezükbe akad. Ma nincs semmink, tolvajt nem fog soha senki. Az én tiszteletteljes véleményem az volna, hogy a szőlészeti szakosztály a Gazdasági Egyesület révén felterjesztést tenne a Földmivelésügyi Miniszter úrhoz az irányba, hogy a miniszter ur rendeletileg tegye kötelezővé a Tokaj-Hegyalján a hegyközségek felállítását. Ezáltal a kishitüek meg erősittetnének, a gyávák megbátorittatnának és a rend-, vagyonbiztonság jobban heiyre állana. (Folyt, köv.) SZABÓ SÁNDOR úri szabósága Sátoraljaújhely, Kazinczy-utca. Garantált eredeti angolszövetek nagy raktára. — Specialista: bricseszekben, lovagló nadrágokban és gazdasz-öltönyökben. 9 öyümölcsészeti rovat. l Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Védekezzünk a penészes (Monilias) gyümölcsösök ellen. Irta: Kránitz József, kertészeti s.-intéző. Tarcalon A monilia vagy vánkospenész kb. ugyanolyan mértékű veszedelmes kár a gyümölcsösökben, mint az emberiség közt nagy mértékben pusztító tuberkulózis (tüdővész). Tehát bátran nevezhetjük az összes gyümölcsnemek tuberkulózisának. Különbség igy csak annyi, hogy mig amott a kór nehezen vagy egyáltalán nem orvosolható addig itt minden hathatós eszköz rendelkezésünkre áll a monilia elleni védekezésre. A monilia minden gyümölcsfára egyaránt ártalmas, továbbá a gyümölcsfákkal rokon vadnövényekre is, pl. kökény. Nemcsak a gyümölcsökben fészkel meg, de a fa édes vesszőiben is megtalálható. Nagymérvű elterjedésével ha ellene nem védekezünk a kellő időben, bizony nemcsak gyümölcsétől fosztja meg a gazdát, de a fáját is előbb utóbb pusztulásra kárhoztatja. Ha gyümölcsérés idején végig megy a gazda í kis gyümölcsösében és ott az egyes fákat alapos ! vizsgálatnak veti alá, rögtön fel fog tűnni a fákon i lógó, már múmiaszerüvé összezsugorodott, vagy I még rothadásban levő sok gyümölcs. Ami még le ! nem hullott a földre, az ott van és pusztítja ke j gyetlenül a még megmaradt kevés egészséges gyü- ; mölcsöt is. Tehát mit jelent ez? Intés a komoly I cselekvésre. A veszedelmes kórnak az egyes fázisait itt j talán hosszadalmas volna tárgyalni, de egyszerűbb j gazdáink meg sem értenék. Annyit azonban fel- ! tétlenül tudnak, hogy a baj megvan, ami óráról- 1 órára felüti fejét és végzi hol gyengébb, hol erő- ! sebb mértékű pusztításait, aszerint, ahogy az idő kedvez neki. Kérdés tehát, mit is csinálunk ezen penészes, rothadt gyümölcsökkel ? Egyszerű felelet: azokat j mint a fán, vagy már a földön észrevesszük, gondosan összeszedegetjük, összegyűjtjük s vagy mélyen elássuk a földbe, vagy a kemencében elégetjük, lehetőleg azonnal. Még az elégetés a legbiz- ! tosabb. És ehhez hasonlóan máskor is, naponta, vagy legalább 2—3 naponkint megint megismé- ; teljük ugyanezen eljárást, mindaddig mig gyümölcs ! van a fákon. Ne sajnáljuk érdekünkben ezt a kis ' fáradtságot, mert ezzel a látszólag kis munkával,
