Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-05 / 5. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAzDA 5. szám jára részletezve kimutatott és igazolt jövedelmeknél is.“ Ez ismét egyike azon laikus ésszel eléggé nehezen megfejthető rendelkezéseknek, jelenti azonban tényleg a megszüntetését azon régebbi intézkedésnek, mely szerint a változó papirvaluta idején havonta részletezetten kimutatott jövedelmet az illető hónapban érvényes tényleges szorzószámmal lehetett aranykoronába átszámítani. Ezt mos megszűnik. Az aranyérték tényleges átszámítási kulcsa 1925 julius 15-ig 17.000, attól kezdve 14.500 volt. Most azt mondja a rendelet, hogy az 1925. évi jövedelmet úgy kell aranykoronára átváltoztatni, hogy 14.500-al kell osztani a papirkoronajövedel- met. Ez a megoldás furcsa eredményekhez vezethet. Ha valakinek volt 1925. év első felében 17 millió papirkorona jövedelme s ugyanolyan tartozása a kincstárral szemben, amit ugyancsak az év első felében fizetett le, akkor 17 millió papirkoro- nát tevő jövedelmét a maga egészében odaadta a kincstárnak. Nem maradt semmije. A rendelet szerint azonban a 17 millió papirkorona jövedelem szempontjából 1170 aranykoronának felel meg, holott azt annak idején adófizetés szempontjából csak 1000 aranykoronának fogadták el az adóhivatalban s igy ez végeredményben azt jelenti, hogy az illetőnek 170 aranykorona jövedelme volt akkor, amikor tényleg egy fillér jövedelmet sem élvezhetett. Ehhez hasonló más igazságtalanságok és zavarok származhatnak ebből a rendelkezésből, amiért is ajánlom azt a kivető hatóság szives figyelmébe. Agrárius. A ZEMPLÉNI GAZDA IIIKDKTÉ S I « I J A I. Általában : egy □ cm. 500 kor. Egy egész oldal 400 □ cm. 200.000 Egy fél 200 □ cm. 100.000 Egy negyed 100 □ cm. 50.000 Egy nyolcad „ 50 □ cm. 25.000 Egy tizenhatod „ 25 □ cm. 14.000 Keskeny, szalaghirdetés legfölebb 3 X 23 = 69 □ cm. á 500 kor. 35.000 Állandó, legalább hatszor egymásután feladott hirdetéseknél 30°/o engedmény. L----------------------------—----------------------------Gazdasági szemle. A méz mint gyógyszer. Báró Ambrózy a „Méh“ cimü könyvében a következő betegségek esetében ajánlja mézet, mint kitünően bevált gyógyszert 1. Gyomorbántalmak ellen. Ürömből teát főzünk s mézzel, valamint egy kevés valódi rummal keverve reggelenként evés előtt használjuk. A gyomrot rendbehozza s az étvágyat meghozza. Az angol méhészeti lapok szerint még jobb, ha Rhe- barbara gyökeret apróra összetörve baracklekvárral és mézzel keverve egy késhegygyei reggel és este beveszünk. 2 Influenza ellen. Br. Ambrózy ezt saját magán tapasztalta. Egy esztendeig tartó orosz náthája volt. Semmiféle orvosság nem használt. A mézet kezdte használni magában és teában. Rövid idő alatt fájdalmai enyhültek, tüdeje kitisztult, étvágya megjött, álmatlansága megszűnt. Legcélszerűbb influenza alkalmával hársfateát bő mézzel használni, ettől a beteg izzad, a méz meg gyorsan gyógyít. 3. Torokgyulladás ellen. Lenmagot összetörve és mézzel keverve mint kenőcsöt külsőleg alkalmazzák a torokra. Hatása jó, mert hamar következik az enyhülés. Mézes tejbe főtt lenmag melegen való borogatása mindenféle gyulladásra hasznos. 4. Csökönyös torokbaj ellen. A zsálya zöld vagy száraz leveleit féliter vízben félóráig főzzük, a folyadékot átszűrjük, egy két kanál mézet és egy kanál ecetet teszünk bele s ezzel öblögetjük a torkot naponta többször. 5. Hurutos bántalmaknál Reszelt murokrépát mézzel összefőzünk s abból naponta többször Va—1 kávéskanálnyit beveszünk. Vagy reszelt tormát vajjal és mézzel keverve naponta többször egy kávéskanálnyit beveszünk, az idült hurutban szenvedőket is meggyógyítja. 6 Szamárhurutban szenvedő gyermekeknek 70—80 gr. nyi mézbe egy kávéskanálnyi (4—5 gr.) csilla-ecetet keverünk s óránként egy kávéskanálnyit beadunk. Kitűnő vértisztitó szer a mézzel főzött bodzatea. E célra használható akár a bodzafa levele, akár a virága, vagy a bodzafa gyökér. Ez utóbbi különösen a kezdődő vizkórságnál igen hasznos. A bodzafa gyökér és mézzel főzött tea a vizet oly gyorsan eltávolítja a testből, hogy azt alig képes bármi más gyógyszert felülmúlni. Tavaszi kúraként
