Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-11-20 / 22. szám
22. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal hogy mit jelent a Tokaji bor a magyar borok külföldi forgalomba hozatalánál; a parlament külön törvényben kelt védelmére a tokaji bornak és külön törvényt hozott a súlyos gondokkal küzdő tokajhegyaljai szőlőbirtokosság anyagi megsegítése végett. Ma minden romban hever előttünk s mi súlyos, nehéz helyzetünkben megértésre sehol nem találunk, támogatást sehonnan nem nyerünk. Sőt, talán a helyzet nem ismerése, talán azon körök súlyosabb befolyására, akikkel érdekeink ellentétben állanak, napvilágot látnak rendeletek, a törvényhozás — élénk tiltakozásunk ellenére — is alkot törvényeket, amelyek nagyban elősegitői vagyoni romlásunknak. Legújabb tünete gyengeségünknek az annyira óhajtott, annyira várt, annyira nélkülözhetetlen tokajhegyaljai szőlőmüvelési kölcsön. Hírek terjednek — mondjuk terjesztetnek — a Tokajhegyalján, hogy a Tokajhegyaljának megígért, sőt egyenesen biztosnak jelzett tokajhegyaljai inségkölcsönből nem lesz semmi. A hir ebben a megvilágításban nem igaz. Tény, hogy a kölcsön elgáncsolása végett történtek kísérletek: aknamunka, hírlapi felszisz szenések. A kölcsön azonban meg lesz, legfölebb folyósítása késik. Arra a hírre, hogy a Tokajhegyalja 30 milliárd szőlőmüvelési kölcsönt kap, élén a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületeivel, megmozdultak a többi borvidékek is, s a Tokajhegyalja- val egyenlő elbánást követelnek. A földmivelésügyi minisztérium — amint hírlik — mindenben magáévá tette a többi borvidék és a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének állásfoglalását. Ez okból késik a tokajhegyaljai kölcsön kiosztása. A Magyar Szőlősgazdák Egyesülete, megfeledkezni latszik arról, hogy a Tokajhegyalja helyzete, más mint a többi borvidékeké: a Tokajhegyalján a szőlőtelepítés négyszer annyiba kerül, mint a sikvidéken, a termelési költség háromszor annyi, a hozam egyharmada csak, és hogy egyetlen borvidéket sem sújtott oly erősen a peronoszpora- vész, mint éppen a Tokajhegyalját Nem volt szabad tehát akár közvetlenül, akár közvetve a nekünk megígért kölcsön folyósításának útjába akadályt gördíteni. A mi nyilvánvaló gyengeségünk az oka, hogy mindezek megtörténhettek és megtörténnek. Ez ellen egyetlen oltalom a szoros tömörülés, a minden más érdekeltségtől távol álló önálló egyesülés. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületet nem érheti gáncs. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület két évtized óta hangoztatja annak szükségét, hogy a Tokajhegyalja szőlősgazdái akár önálló egyesületben, akár a Gazdasági Egyesületben, érdekeik hathatósabb megvédése szempontjából zárt sorokban tömörüljenek. Feltárta a legkü lönbözőbb formákban az egyesülés módozatait. Lehetővé tette, hogy az minden nagyobb anyagi áldozat nélkül eszközölhető legyen. Sajnos, minden szavunk a pusztában kiáltó szava maradt csak s a 2000 egyholdon felüli tokajhegyaljai szőlőbirtokos közül nem több mint 3Ü0 tagja van a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyeületnek. Nem csoda, ily körülmények között, ha Egyesületünknek szava az illetékes fórumok előtt nem bir azzal a súllyal, amellyel érdekeink megvédése céljából bírnia kellene; nem csoda, ha a homokvidéki érdekeltség az egész vonalon — a Tokajhegyalja roppant kárára — győz. Szinte eltölt a keserűség, ha arra gondolok, hogy az egyesülés végett írott annyi cikkem, any- nyi munkám kárba veszett s tört meg a közöny szikláján s hogy a Gazdasági Egyesületnek annyi energiája veszett kárba, mert mindenki felülről várta a sült galambot. Ezt a közönyt kell megtörni. Kell hogy támadjon a Hegyalja minden községében két-három lelkes szőlőbirtokos, aki fáradtságot nem nézve, hajlékában keressen fel minden szőlőbirtokost s birja rá a sorakozásra s a Gazsági Egyesületbe való belépésre Minden községben meg kell alakítani a szőlősgazdák helyi csoportját, lehetővé kell tenni az által, hogy a Gazdasági Egyesület hivó szavára talpra álljon az egész Hegyalja s egetverőleg követelje jogos kívánságainak teljesítését. Egyesüljünk. Egyesülésben rejlik az er ! Concordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur. Illésházy Endre. fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért hirdessünk a „Zempléni Gazdádban A hirdetési díjszabás található a hirdetési rovatban.
