Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-11-20 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 22. szám ként figyelembe vehető alkatrészeket nem Zártál máz: a benne foglalt mész elméletileg véve növénytápláló anyag ugyan, amennyiben a növénynek teste felépítésére feltétlen szüksége van mészre. A meszet a talajra gyakorolt kedvező hatása miatt adjuk — a mésziszap kevés foszforsavat, nitrogént és kálisavat is tartalmaz, amit egyesek annak javára írnak, bár ezek oly nehezen felismerhető alakban vannak benne jelen, hogy csak lassan alakulnak át növényi táplálékká és igy hatásuk gyakorlatban nagy fontosságúnak nem tulajdonítható. A mésziszapot tehát tisztán csak a benne foglalt mész közvetett hatása miatt használjuk. A mésziszap a talajban foglalt nehezen elmálló és a növényzet által közvetlenül fel nem vehető alakban levő u. n. nyers tápláléknak bomlását mozdítja elő; elősegíti továbbá a talajban levő vegyületek- nek, a trágyának elkorhadását és annak felbomlását, továbbá erősen csökkenti a talaj kötöttségét, amellyel a kötött talajok könnyebben müvelhetővé válnak, előmozdítja beéredésüket, továbbá megjavítja a savanyu talajokat, nedvességre hajló hideg talajt melegebbé, tevékenyebbé teszi és az ily talajok termőképességét fokozza. A mésziszapot a szikes talajok javítására is szokták eredményesen használni, amikor a mésziszap az összeálló sziknek könnyebb széthullását és jobb megművelését teszi lehetővé. Nők, rózsák, méhek. Irta : Czapáry Karola Weimar, Németország. A mai nők élete nem olyan, mint nagyanyáink idejében volt. A megélhetés, az érvényesülés nehéz ma mindenütt. Korunk jellemző vonása, hogy ma a nők is részt vesznek a hivatásos életben és olyan pályákon látjuk a nőket, amelyeket azelőtt csak férfiak töltöttek be. Látunk ma nőorvosokat, ügyvédeket, újságírókat, politikusokat. De nem minden nő idegzete bírja ki a szobai levegőhöz kötött hivatásos életet. A szobai munka mellett a test nem maradhat egészséges, a lélek nem lehet boldog és megelégedett. A legtöbb nő több napot, több szabad természetet óhajt. Van is egy olyan foglalkozás, amit a gyönyörű természetben, Isten szabad ege alatt végezhetünk. Ez a kedves és ideális foglalkozás: a méhészet. Ma nagyon sok nő foglalkozik kertészettel is, de ehhez erős testalkat kell. A baromfitenyésztést sem lehet a méhészettel összemérni, mert ennél előadódnak olyan kérdések és magyarázatok, ame • lyek a fiatal leányok gyöngéd érzését először kellemetlenül érintik, azután eltompitják. Másképen van a méhek életénél; itt minden eszményi, neveiden és nemesitően hat. Minden gondolkozó müveit lélekben felvetődik az a kérdés: miért nem élünk úgy, mint a méhek? A méhektől megtanuljuk a szeretetet és a szorgalmai, ezt a két emberi tulajdonságot, amelyek által boldogok lehetünk. Sokat lehetne beszélni a méhek készségességéről és arról a megható poézisről, amely a méhek életében elénk tárul. (Lásd Maeterlink belga költő remek könyvét: „A méhek életéről.“) Négy hónapot töltöttem ezen a nyáron Thü- ringiában, Meller Klára úrnő kleinobringeni mintaszerű méhészetében, ahol kitűnő tanítóink, Fräulein Hader, Frau Meller és Franz Meiler vezetése mellett egy csodálatos uj világot ismertem meg és azt hiszem magam is, a többi tanítványaik is, mindenütt sok barátot fogunk szerezni ennek a foglalkozásnak. Sok nő szeretne méhészettel foglalkozni, de nagyon fél a méhcsipéstől és ez visszatartja. A méhszurás ellen megvéd bennünket a méhészruha. Mielőtt egy nő méhekkel foglalkoznék, varrjon magának méhészköpenyt, amelynek a nyaknál és kézcsukiónál szorosan kell záródnia. Olyanforma ez a köpeny, amilyent az orvosok és festőművészek is használnak munkaközben. A méhészruhához tartozik még egy méhésznadrág, magasszáru cipő, kalap, fátyol, keztyü és füstölő. Némelykor olyan gyorsan kellett valamit a méhesben elvégezni, hogy nem volt időm szabályszerűen felöltözni és bizony négy hónap alatt kaptam vagy öt méhszurást. De ezt hamar megszokjuk, immunissá leszünk úgy, hogy a harmadik, negyedik szúrás már nem dagad fel. Teljesen lekötve és igénybevéve csak a rajzás ideje alatt vagyunk, ami nálunk májuson júniusban van. A telünk októbertől márciusig egészen szabad, és van időnk más foglalkozásra is. A méhészetet tanácsos gyümölcs és rózsatenyésztéssel is egybekötni. Mindegy, hogy egy kis bérelt földünk vagy saját földünk van-e, és nem is szükséges annak valami elsőrendű talajnak lennie. Az a fő, hogy minden darabka földet hasznotho- zóan felhasználjunk. Sohasem láttam annyi és olyan gyönyörű centifólia rózsákat, mint itt Thüringiában. Júliusban néztem meg Goethe egykori otthonát és virágoskertjét. Éppen teljes pompában virítottak itt a centifólia rózsák. A csodálatosan szép Schloss Belvedere parkjának egy részlete is tele van Germánja legrégibb büszke centifólia rózsáival.
