Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-09-20 / 18. szám
18. szám. ZEMPLÉN GAZDA 7. oldal. a nápolyi kis trattóriák meg fognak nagyobbodni, ami bizony reájuk is fog férni. Angliában, Svájcban a részleges szesztilalom nemhogy apasztotta volna a szeszfogyasztást, hanem jóval emelte azt, mely érthető is, mert e két j államban csak vasárnap van szeszkimérési tilalom j és előtte való napon mindenki beszerez két-há- j romszor annyi szeszt, amennyit el szokott fogyasz- I tani „für alle Fälle“ és ha már megvan, hát el is fogy az mind. Amerika szeszfogyasztása a hivatalos statisztika szerint nagy apadást mutat, de a valóságban az ellenkező az eredmény. A gyógytárak fő bevételi forrása ma nem a kinin és aszpirin, hanem a különféle gyógyborok, konyakok, és egyébb sziv- erősitők eladásából van és hihetetlen arányokban emelkedett az ópium, kokain, morfin fogyasztása, mely kis teriméjénél fogva köunyen csempészhető és nehezebben ellenőrizhető, mint a bor, sör vagy pálinkák, melyeknél azonban sokkal nagyobb károkat okoz. Én azt hiszem, hogy Amerikában ma nagyobb a szeszfogyasztás, mint a „száraz törvény“ behozatala előtt volt, mert azelőtt voltak ott antialkoholisták, de ma épen azért mert tilos, mindenki iszik szeszt. A nyujorki és csikágói lapokban már tavasszal megjelennek a hirdetések, hogy ezen és ezen a farmon bodza-szüret van, tessék kirándulni oda és az autók ezrei rohannak és isszák a bodzáié forrása folytán keletkező szeszt, mert ez az első szesztadó gyümölcs tavasszal, azután jönnek a körte, alma és egyébb gyümölcs szüretelések, melyeknek nedűje pár óra alatt forrni kezd és akkor már lehet szalon spiccet kapni tőle. Mindezek a példák mutatják, hogy a szesz- fogyasztást meggátolni a mai repülőgépes, tenger- alattjárós, autós világban képtelenség és hiábavaló küzdelem, épen olyan ez, mint a hazárd játék, ezt sem lehet többé a föld színéről eltörölni, akinek kedve van hozzá játszik és akinek kedve van hozzá inni fog szeszt minden tilalom ellenére és esak a lakosság káros zaklatásával jár és meglazítja a törvények tiszteletét. Akinek van ellenálló ereje, hogy rie túlságosan élvezze a szeszt és ne legyen annak rabjává, annak nem kell tilalom és törvény, akinek pedig hajlama van reá és gyenge karaktere, annak lehet akár börtön és akasztófa is, nem fogja elrettenteni. De hogy őszintén szőljunk, az alkohol-tila lommal a világ minden állama kísérletezhetik, csak mi nem, szegény, lerongyolódott Csonka-Magyarország* ahol a szőlő oly nagy területen van elterjedve és ahol egész vidékek abból élnek és semmivel nem pótolhatják azt. Nekünk a szőlőtőke a kenyeret, a ruhát, a megélhetést adja, azt kivágatni nem lehet, mert pusztulás járna kipusztitása nyomán. alsóeőri Farkas Géza Gazdasági szemle. Nyilvános ajánlati versenytárgyalás. A kereskedelmi minisztérium versenytárgyalást hirdet a budapesti postaállomás részére szükséges 3500 m. zab, 5000 m széna és 4500 m. szalma szállítására. Az ajánlatok f. évi október hó 4-éig adandók be a budapesti m. kir. postaállomáson (VII. kér. Siefánia-ut 4. sz.) Bővebb felvilágosítás a Gazdasági Egyesület titgári hivatala ád. Gyümölcsök és főzelékek konzerválásának kézikönyve az ipar és háztartás részére cimü 308 oldalra terjedő szakmunka jelent meg a „Pátria“ Irodalmi Vállalat kiadásában. (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) A mü szerzője Hérics-Tóth Jenő dr., a magy. kir. Erjedéstani Intézet igazgatója és a konzervipari tanfolyam vezetője, egyetemi magántanár. E nélkülözhetetlen szakkönyv ára 10 P. (125.000 korona) és beszerezhető úgy a fenti ki- adóhivatalnál, mint minden könyvkereskedésben. Lúd- és kacsatenyésztés. Winkler János m. kir. gazd. tanácsos, a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének főtitkára tollából egy nagyon időszerű szakkönyv hagyta el a sajtót a lúd- és kacsatenyésztésről, amelyet a gazdaközönség örömmel fog fogani. A hönyv egyik legértékesebb terméke szakirodalmunknak, amelynek minden gazda és baromfitenyésztő asztalán helyet kellene foglalnia. — Zöldségfélék téli eltevése. A („Növényvédeleméből.) A sárgarépa fagymentes, száraz pincében telel a legjobban. A pincehelyiséget alaposan ki kell tisztogatni. A sárgarépa leveleit levágjuk és a gyökereket feltétlen tiszta, folyami vagy mosott homokba rakjuk, úgy hogy a gyökerek egymást ne érjék, a prizmákat úgy készítjük, hogy a répa szikleveli kétoldalán kiálljanak. A múlt esz• Egy végérvényesen elkeseredett szőlősgazda barátom ugyanazt ajánlja, hogy már csak azért is meg kellene próbálni, mert minden tiltott dolog kedvesebb s akkor talán többet inna a magyar 1 .Rovatvezető*