Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-20 / 16. szám
8. oldai. ZEMPLÉNI GAZDA 16. szám mutatás utján volna legjobban ismertethető és ha | a szőlőtermelők idei katasztrófája mellett is mu talkozna némi érdeklődés, úgy a tarcali szőlészeti kerületi felügyelőség szívesen tartana ilyen bemu- j tatót, olyan birtokos vagy kereskedő hozzájáruld- ! sával, kinél nagyobb mennyiségű csemegeszőlő ! kerül szállításra. Tárcái, 1926. augusztus 12-én. Katona Zsigmond szól. és borászati felügyelő. „FAGOL“ (védj egyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható használati utasítással: Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. 100 gramm (1 deciliter) 12.5oo K 4 1 kilog-r. (1 liter) 100.ooo K Gazdasági szemle. M E G HIV Ó a Tokajhegyalján működő szőlészeti alkalmazottaknak Szerencsen, a városháza termében 1926 évi augusztus 28-án d. e. 9 órakor tartandó gyűlésére. Tárgysorozat: 1. Részletes tárgyalása az idei peronospora járvány kártételének és a tanulságok levonása. (A megjelenők felkéretnek, hogy rövidre fogva Írják össze az általuk végzett védekezési eljárásokat. Nevezetesen, hogy mikor, mily anyaggal, hányszor védekeztek és milyen eredménnyel Különösen a virágzás lefolyására nézve tett megfigyeléseiket, az esős napok, esetleg az esők számát s annak mennyiségét milliméterekben ismertessék.) — 2. A munkás viszonyokról, illetve a munkáltatásról s ezzel kapcsolatban a hegyközségek alakításának szükségességéről. — 3 A szőlészeti alkalmazottak jogviszonyát szabályozandó törvény előkészítése ügyében állásfoglalás. — 4. A Szabolcs- és beregmegyei szől. alkalmazottak csatlakozásáról. — 5. Tisztujitas. — 6. Esetleges indítványok. Ezeket ajánlatos néhány nappal a közgyűlés előtt alulírotthoz beadni. — Tárcái, 1926. augusztus 10-én. Hegedűs Sándor szől. bor. főfelügyelő-igazgató. A szilvafák leveleinek vörös foltossága, amelyet a Polystigma rubrum nevű gombabetegség okoz, igen gyakori betegség. A megtámadott fa levelein különböző alakú, többnyire kerekded, többé-kevébbé húsos, sokszor összenőtt, élénkpiros foltok keletkeznek. Az ilyen levelek alsó oldalán a foltokban igen apró sötétebb pontok láthatók. A lehullott leveleken a vörös foltok lassan megbámulnák, megkeményednek és mig a levél egészséges része a tél folyamán feloszlik és elpusztul, e kemény részek nem pusztulnak el és a következő tavaszkor és nyáron terjesztői a bajnak. A betegség elleni védekezésnél igen fontos, hogy a lehullott beteg lombozatot a leggondosabban összegyüjtsük és elégessük. A fák alját ősszel vagy kora tavasszal úgy kell felásrn, hogy a megkeményedett levélrészek mélyen a földbe kerüljenek és elpusztuljanak. A fák szokásos téli tisztogatása után 2%-os bordói lével kell permetezni (lombhullástól rügyfakadásig) s a permetezést 1%-os oldattal folytatni virágzás előtt, virágzás után és végül akkor, mikor a levelek már elérték teljes nagyságukat. (>Növényvédetem') Mivel és hogyan csávázzunk? Ezt a kérdést tárgyalja a „Növényvédelem“ most megjelent augusztusi száma, amely több cikkben világítja meg a csávázás kérdésének minden vonatkozását. Érdekes cikkeket közöl az előre való időjelzésről, a burgonya varas betegségéről, a nálunk most megjelent uj szőlőbetegségről, a szőloorbáncról, a köszméte araszoló lepkéjéről. Ismerteti a madárvilág gazdasági szerepét a szőlőben ; a vajfűnek, a dohány veszedelmes betegségének az irtását; a bogyós gyümölcsüek nyári szaporítását; a saláta, a laboda és a spenót őszi vetését; kitanit arra, hogyan és mikor kell a hernyóenyvgyürüket alkalmazni ; mit kell tenni a káposztalepke hernyóinak, a liliombogárnak, a drótféregnek, meztelen csigának, fülbemászónak a leküzdésére. Cikkeket közöl a szemzés végrehajtásáról, a fagykárt szenvedett szőlőtőkék metszéséről, a szilvafák levelének a vörös foltosságáról stb. stb. A dúsan illusztrált szaklapból a kiadóhivatal (Budapest, V., Földmivelés- ügyi minisztérium) kívánatra készséggel küld mutatványszámot. Felelős kiadó: Ulésházy Endre ügyv.-titkár.
