Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-02-13 / 7. szám

Szövetkezeti rendszer három európai országban Svájc, Franciaország, Dánia 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ R endkívüli minisztertanács volt szombaton, melyen a kor­mány tagjai megtárgyalták a kö­zelmúlt napokban felvetődött po­litikai kérdéseket. Megállapodás jött létre a pár- * ** tok között arra nézve, hogy Rajk László belügyminiszter párt­közi értekezlet elé terjeszti azo­kat a bizonyítékokat, melyeknek alapján Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését kérik a nemzetgyűléstől­KJ agyfontosságú ülést tartott a Szociáldemokrata Párt újon­nan megválasztott pártvezetősége, melyenj megválasztották a párt héttagú politikai bizottságát. Fő­titkárrá , ismét egyhangúan Sza- kasits Árpádot választották meg. Hintsük fel a járdákat! Az olvadás után bekövetkezett erős fagy valóságos jégpáncélt terített városunk utcáira. Sok he­lyütt olyan síkos a járda, hogy életveszélyes rajta a közlekedés. Egyes részeken nem hintették fel a járdát homokkal vagy ha­muval, vagy azt nem ismételték elég gyakran. Felhívjuk a figyel­met arra, hogy a járdák beszó- rásáról szóló rendelkezéseknek mindenki lelkiismeretesen tegyen I eleget, mert nemcsak embertársai életét veszélyezteti, hanem saját magát is büntetésnek teszi ki. Uarka A Ferences Misszió Szövetség sátoraljaújhelyi ifjúsága a városi színházban pénteken sikerült tarka estet rendezett. A rendezőségnek villanyhiány miatt sok akadállyal kellett megküzdeni. A változatos műsorban szava­latok, zene-, tánc- és énekszámok, majd kacagtató bohózatok válto­gatták egymást. A sikerült tarkaest legszebb száma mindenesetre dr Farkas Dénes kegyesrendi gimnáziumi tanár zongorajátéka volt. A szereplők közül Mester Csöpi, Czékus Eszter, Kovács Juliska, Czékus Éva, Vojtkó Béla, Bokor Pál, Ádám Győző, Bacsó József, Munkácsi Lajos és Czékus Ede tűntek ki. Végül ki kell emelnünk az est nagy szenzációját, Horváth Lacinak, a diákság kedvencének színpadralépését. Bérautó komoly, üzembiztos, állandóan megrendelhető FÉCSIK GYULA Sátoraljaújhely, Justus-u 9. Telefonó 46 A három ország magas mező- gazdasági kultúrája mellett na­gyon nagy jelentőségük van a szövetkezeteknek. El lehet mon­dani nyugodtait, hogy ott a sző vetkezeti rendsíferek kiépítése segítette elő a magas mezőgaz­dasági kultúra kifejlődését. Svájcban különböző szövetke­zeti rendszerek vannak és ha nem is olyan fejlettek, mint a francia vagy a dán szövetkezeti rendszer, ettől függetlenül is sok­kal előbbre vannak ezen a téren, mint mi. Állami támogatással A francia szövetkezeteket az állam támogatja Különböző cél­lal alakult szövetkezeteik'vannak, amelyeket a parasztság társadalmi szervezeteivel együtt mos* pró­bálnak egy közös, központi csúcs­szervezetbe összevonni. A szö­vetkezetek kiadásaiknak kb 25 % ig kapnak segítséget gabona­tárházak, tejfeldolgozók stb. épít kezeseinél. Hosszú lejáratú, olcsó kölcsönöket és adómentességet is kapnak, ha az állam szem pontjainak megfelelően működ­nek. Főleg termelő, felddlgozó és értékesítő mezőgazdasági szö­vetkezetek számíthatnak ilyen támogatásokra. Az említett szö­vetkezeteken kívül vannak tűz­biztosításra, állatbiztosításra és gépek használatára alakult szö­vetkezetek, amelyeket szintén, főleg adómentességgel, támogat az állam: A legfejlettebb mezőgazdasági szövetkezetek a dán szövetkezetek. Ezeknek a szövetkezeteknek kö­szönheti a dán parasztság, sőt az egész dán nép kivételesen nagy gazdagságát. A parasztság 80—90 %-a tagja a különböző szövet­kezeteknek. Nem általános szö­vetkezetek vannak, hanem úgy­szólván minden üzletágra, önálló szövetkezetek, tehát pld sertés­értékesítés, feldolgozás, a feldol­gozott árú exportálása, tejfeldol­gozás, a termékek értékesítése, takarmánybeszerzés, műtrágya beszerző szövetkezetek a jelefi- tősebbek. Egyszerű parasztemberek az ország különböző részein meg­alakították szövetkezeteiket. A dán tanyákat összefogó falusi szövet­kezetek később tájanként, ország­részenként központokat alakítót tak ki, s ezekből fejlődött ki a mezőgazdasági szövetkezetek or­szágos központja, amely azután a különböző államokkal a kivitelt és a mezőgazdaság számára fon­tos behozatalt lebonyolítja. Vegyünk példát Mind a három országban, így Dániában is, a szövetkezetek fel­dolgozásra, értékesítésre és be­szerzésre alakultak. A szövetke­zetek lehetővé tették mind a há rom országban a termelés irá­nyítását és egységes árú előállí­tását, mint amilyen a dán vaj és a híres dán hússertés, A mi parasztságunknak is a szövetkezés a legfontosabb fel­adata. Számunkra már adva van­Az 1948. évben száz éve lesz nemzetünk nagy történeti esemé­nyének, a Magyar szabadság- harcnak. Ez alkalomból ősi vár­megyénk a szabadságharc idejére vonatkozó műtárgyakból, iro dalmi termékekből, egyéni és csa­ládi levelezésekből kiállítást ren­dez. A legjelentékfeienebbnek lát­szó tárgyak is lehetnek a kiállí­A Szabad Szakszervezetek feb­ruár 15 én és 16-án megyei kon­ferenciát tartanak, melyen a Szak- szervezeti Tanács, a FEKOSZ, az OTI, a MNDSZ kiküldöttei fog­ják az időszerű és legfontosabb kérdésekről közvetlenül tájékoz­tatni az érdekeiteket. Hogy milyen fontos egyes munkáskérdések megvitatása, az OTI részéről rr.3ga a vezérigazgató, Pikier elv­társ fogja az ismertetést meg­tartani. Fordulópontot jelent ez a kon­ferencia a megye szakszervezeti életében. Felmérjük az eddig el­végzett munka eredményeit és hibáit és az ebből levont tanul­ságok alapján fogunk hozzá a jövő feladatok elvégzéséhez. Nem­csak erősíteni kell meglévő szer­vezeteinket, hanem a hiányzó szakmai csoportokat is meg kei! szervezni. A csoportvezetősége­ket és szakmaközi bizottságokat hivatásuk magaslatára keil emelni. Különösen nagy munka vár a FÉKOSZ szervezetek csoportve­zetőségeire, mivel a megye terü­letén túlnyomórészt földmunká­sok és kisbirtokosok élnek és ezek megszervezése elsőrendű feladat. Javítani keli a munkanélküliek helyzetén Fel fogja vetni a konferencia mindazokat a kérdéseket, amelyek döntő módon befolyásolják a dolgozó munkásság helyzetét mind gazdasági mind politikai vonalon. Különös fontossága van a munkanélküliség kérdésének, ennek megoldása a legfájóbb pontja a munkanélkül nyomorgó nak a külföldi országok tapasz­talatai, s miután ott is kialakultak a szövetkezeti központok, sőt mint pld Dániában a sok szö­vetkezetnek végül is egy szövet­kezeti központja tan, nem hely­telen, sőt helyes, ha a vidéken alakuló szövetkezetek számára nálunk is megalakultak már a központok, amelyek ezeket az apró szövetkezeteket összefogják és irányítják. A két munka: a vidéki szervezés és a központok­ban végzett munka egyidejűleg történhet. így a fejlődés üteme biztosan gyorsabb lesz. tás anyagai, melyek a megye csa­ládjainak birtokában vaunak. Nem­zeti érdek s megyénk becsülete kívánja, hogy Szabadságharcunk emlékét méltóan régi nagy híré­hez, megünnepeljük. A kérdéses emlékeket a Vármegyei levéltár veszi át felelősséggel a hivatalos órák alatt 8—14 óráig. Alispán szervezett munkásságnak. Meg kell találni a módját annak, hogy a megyében meginduljanak olyan közmunkák és egyéb közületi és újjáépítési munkák, amelyek gyor­san változtatnak a jelenlegi súlyos helyzeten. Új erővel tölti el szervezetein­ket a konferencia. A magyar munkásság és parasztság hősi erőfeszítésével bebizonyította, hogy nemcsak élni akar, de tud is élni és erejével, szervezettsé­gével egy új, boldogabb társa­dalmat, a népi demokratikus Ma­gyarországot fogja felépíteni. 1% nyugtailletéket kell fizetni lakás és üzletbérek után Az állami adóhivatal közli, hogy bérbeadott épület, vagy lakás után a bér 1 százalékát illetékbélyeg felragasztásával nyugtailletékként kell leróni a postahivatalokban. »llléklerovási ív lakás és üzlet­bér nyugtailleték lerovására* né­ven 10 fillérért árusított űrlapon. Az illeték felét a bérbeadó át­háríthatja a bérlőre, azonban a bérbeadónak minden esetben le kell rónia az illetéket. A bérösszeget teljes 10 forintra kell kikerekíteni. Az albérlőknek az általuk fizetett lakbér után nem kell illetéket fizetniük. A rendelet február l én lép hatályba A februári lakbérek után március 5-ig kell az illetéket leróni. Hirdessen a Zempléni Barátság-ban Kérelem Zemplén vármegye közönségéhez Erősítsük a szakszervezeteket Nagy az érdeklődés a megyei konferencia iránt A MAGYAR SZABAD SZAKSZERVEZETEK ZEMPLÉN VÁRMEGYEI SZERVEZETEI 1947. évi február hó 15-én és 16-án, szombaton és vasárnap Sátoraljaújhelyben a Vigadó helyiségében megyei konferenciát tartanak. — Minden szakszervezeti csoport, Szakmaközi Bizottság, Üzemi Bizottság feltétlenül küldje el kiküldötteit. — Jelentkezés a Megyei Titkárságnál, Ady-tér 4 szám alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents