Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-02-06 / 6. szám

2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Lelkes hangulatban kezdte meg tanácskozásait a 35. kongresszus Ünnepi képei öltött szombaton a parlament, amely színhelye volt a kongresszus tanácskozásainak. 1800 rendezőgárdista tartja fenn a rendet és színesíti a kongresz- szus képét. Az ülésteremben ha­talmas reflektorok világítják meg a résztvevőket, fényképező és filmfelvevő gépek berregnek. Ma­gyarország és a külföld közvéle­ményének érdeklődése fordul a kongresszus felé­Drapériák, zászlók, jelmonda­tok díszítik az üléstermet. „Demokráciái a demokraták­nak.“ „Utat mutat a Szociáldemo­krata Párt 35. kongresszusa „A dolgozó parasztság, mun­kásság új hazát épít.“ Egymásután érkeznek a kon­gresszus résztvevői és mintegy háromszáz küldött elvtársunk képviseli itt pártunk hatalmas tö­megeit, ipari munkások, földmű­velők, szellemi dolgozók, pártunk vezetői közül: Szakasits Árpád, Bőhm Vilmos, Kéthly Anna, Bán Antal, Rónai Sándor, Ries István, Száva István, Kisházi Ödön, Zen- .tai Vilmos, Takács Ferenc, Kő­műves József, Kelemen Gyula, Mónus lilésné, Révész Mihály, Reisinger Ferenc, Miliők Sándor, Faragó László, Kertész Mikiós, Kemény György, Marosán György, Justus Pál, Vajda Imre és Dusu- bovits Emil elvtársak. A Kommunista Párt részéről Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre, Horváth Már­ton és Vas Zoltán elvtársak je­lentek meg, A Szakszervezeti Tanács kép­viseletében Piros László elvtárs, valamint a Parasztpárt elnöke Ve­ress Péter jelent meg. A páholyok és karzatok zsú­folásig teltek a meghívott érdek­lődőkkel. A kongresszus népe ün­nepélyes, komoly, fele­lősségtudattal teljes. Aki itt foglal helyet, tudja, hogy ennek a kongresszusnak döntései a magyar demokrácia jövendő magatartását szabják meg. A világ érdeklődése a kongresszus felé irányul A Marseillaise diadalmas hang­jai után kezdődött meg a törté­nelmi kongresszus. Kisházi Ödön elvtárs elnöki megnyitójában üdvözölte a meg­jelenteket. A magyarországi szociáldemo­kráciának kettős ünnepe van. Ma ült össze a 35. pártgyűlés és ma ünnepeljük a harmadik magyar köztársaság elsó évfordulóját, — mondotta Kisházi elvtárs. A világ közvéleménye a Szó ciáldemokrata Párt felé irányul és külföldi vendégeink megjele­nése biztosíték a világ szocialistái­nak együttműködéséhez. Az uj párívezetőség feladata, hogy elviselhetővé tegye a dol­gozók nehéz helyzetét és minden küldött szeme előtt egy cél lebeg­jen: a szocialista termelő munka. Ezután átadta a szót Szakasits Árpád eivtársnak. Szakasits Árpád iránymutató bes Tisztelt Pártgyűlés! A kongresszusi jelentés szá­mot ad arról a munkáról, amely a felszabadítás óta párt- és or- ‘szágépítésünket jellemezte. Még közülünk is sokakban kétely me­rült fel, vannak e lehetőségei an­nak, hogy a Pártot újjászervez­zük, amely kellő súllyal képviseli a dolgozók érdekeit. Büszkén ál­lapíthatjuk meg, hogy pártunk ma az ország legerősebb, leg­jobban megszervezett és legegy­ségesebb pártja. (Nagy taps.) Mindezért elsősorban a szerve­zett munkásoknak mondunk kö­szönetét. Ugyancsak hála illeti meg a városi és még inkább a falusi pártszervezetek funkcioná­riusait. Számunkra a politika eszköz céljaink elérésére Számunkra a politika nem cél, hanem csak eszköz, hogy meg valósítsuk céljainkat. Mi akkor is politizáltunk, ami­kor csak az üzemekben voltunk benn, mert mozgalom voltunk és vagyunk, amelyet egységes világ­nézet hat át. Pártunk hagyomá­nyait megőrizni és gyarapítani akarjuk. (Taps.) Ezért határoztuk el, hogy részt- veszünk az újjáépítésben, össze­törjük a feudalizmust, utat vá­gunk az államosítás felé és ki méletlen harcot folytatunk a re­céde akció minden formája ellen, Ilyen helyes volt álláspontunk a Szov­jetunió iránt is, mert országunk gazdasági életének csak haszna lesz abból, ha baráti és jószom­szédi viszonyt teremtünk a Szov­jetunióval. Ugyanígy szorosabbá tesszük a Kommunista Párttal való szö­vetségünket is. Haladás és ellenforradalom Ezután Szakasits elvtárs visz- szapillantást vetett az elmúlt év eredményeire és leszögezte, hogy eredményeink bírálóit nem be­csüljük le, mert vitatkozó párt vagyunk. Beszélni kell arról, mi­lyen nyomorból jutottunk el idáig, amikor csak a szervezett mun­kásság erkölcsi és politikai ön­tudatának jóvoltából állíthattuk helyre állami életünket és köz­gazdaságunkat. Azonban meg­maradt az uriosztály makacs el­lenforradalmi ellenállása. Ez az osztály még mindég elég nagy befolyást tudott gyakorolni a tá­jékozatlan falusi néflre. Ezek nyomultak be az 1945-ös országos választások idején a Kis­gazdapártba és ezek hamisították meg a Kisgazdapárt szellemét. Az úgynevezett Magyar Közös­ség összeesküvői a hortyzmus visszaállítására törekedtek és eb­ből azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy még nagyobb erő­vel kell a reakció ellen har­colnunk. Baloldaliak voltunk és maradunk Tudjuk azt is, hogy vannak súrlódási felületek a Kommunista Párttal való együttműködésünk­ben, de ezek kiküszöbölhetők mindkét párt vezetőségének be­csületes közreműködésével. Az együttműködés zavarai tizedrész- annyi veszedelmet sem jelentenek mint a most lelepzett összeeskü vés. Becstelenek azok, akik el I akarják vonni a dolgozó tömegek I figyelmét az igazi ellenségről és törekszenek a párlegység meg­bontására. Peyerék tnemoran- I duma azt a bizalmat és presz­tízst támadta meg, amely a Szo- ciáldemokiata Párt felé belföldről és külföldről egyaránt árad, A mi pártunk egy milliméter- nyire sem megy jobbfelé, balol­dali volt és marad és viszi a maga harcát a demokráciáért, a szocializmusért. A párton belül | ne legyen jobboldal és baloldal, csak igazi, harcos szociáldemo­kraták legyenek. Új harcokra kell felkészülnünk, új utakat kell vág­nunk az új társadalom félé. A belpolitika kérdései A továbbiak során Szakasits elvtárs a magyar belpolitika kér­déseiről beszélve, rámutatott arra, hogy éppen ő volt az, aki figyel­meztette a Kisgazdapártot, sza­badítsa meg magát az idegen elemektől. Mi hisszük, hogy a Kisgazdapárt elhatározza magát erre. Viszont önkéntelenül gon­dolkoznunk kell arról is, mi tör­ténik, ha a Kisgazdapárt nem váltja be a megtisztulásához fű­zött reményeket. Ebben az eset­ben kell beszélnünk a választó­jogi törvény reformjáról. A Szo­ciáldemokrata Párt nem akarja szűkíteni választójogi törvényünk elvi alapját, de nem a demokrácia és a szabadság ellensége az, akt a demokrácia ellen­ségeinek nem akar vá­lasztójogot adni. Országépítő na A továbbiak során a Kommu­nista Párt által alkotott három­éves tervről beszélt és közölte, hogy a Szociáldemokrata Párt ugyancsak kidolgozta a maga hároméves tervét, amelynek alap­vonalait most a kongresszus elé tárja. A két tervet majd a két munkáspárt szakértő bizottsága fogja egyeztetni és az egyeztetés >-után minden bizonnyal kormány- programmá tehetjük. A gazda­sági terv ismertetése során külön ismertette a 15 éves programot, amely az eddigi éleiszint több­szörösét kívánja ezen idő alatt biztosítani. A hároméves terv elsősoiban kulcsiparunk fejlesz­tését és mezőgazdaságunk újjá szervezését célozza, -■a 15 éves terv egész agrártermelésünk át­állítását tűzte ki céljául. Ezt ké­szítené elő a Dunamedence or­szágai szociáldemokrata pártjai­nak konferenciája, amelyet előre­láthatólag április végén tartunk meg Budapesten. A 15 esztendős tervünk kidolgozása megkezdő­dött, részeredményeit időről időre a párt és a közvélemény elé bo­csátjuk. ____________________________ B érautó komoly, üzembiztos, állandóan megrendelhető FÉCSIK GYULA Sátoraljaújhely, Justus-u 9. Telefonó 46 Ugyancsak tető alá keli hozni az önkormányzati választásokat szabályozó törvényt is és itt ki­emelkedő szerepük lehet a szak- szervezeteknek. Pártunk ezután is teljes erejével támogatja és előmozdítja a szabad szakszer­vezetek fejlődését. Szükséges a földmunkások, kubikosok, kis- és törpebirtokosok, valamint új­gazdák szakszervezeti tömörülése is. A Szociáldemokrata Pirt min­den dolgozót a Szociáldemo­krata Pártban óhajt látni. Közoktatás és közigazgatás Belpolitikai feladataink között a legelsők közölt van a közigaz­gatásunk egyszerűsítése, a bü­rokratizmus megszüntetése és közigazgatási apparátusunknak az ország teher bíróképességével arányban álló megszükííése. A párt külpolitikája amelynek alapja csak az lehel, hogy országunkat a békesség, a barátság és a demokrácia szige­tének tekintjük. Megegyezésre, jó kap­csolatra és barátságra kell törekednünk aszoirt- szédos népekkel. Beszélt a párizsi, a prágai és az angliai utakról. A francia szo­cialista párt kongresszusáról, ahol 23 nemzet szociáldemokratáival sikerült baráti kapcsolatokat léte­sítenünk. Jártunk Londonban is, ahoi ekkor már világossá vált, hogy a Szociáldemokrata Párt iránt egyre fokozódj a bizalom, aminek kézzelfogható bizonyí­téka, hogy jelenleg 14 nemzet szociáldemokratái képviseltetik magukat kongresszusonkon. Végezetül külön meg kell em­lékeznem moszkvai utániról .ahol meggyőződhettem arról, hogy Sztálin generalisszimusz elfogu­latlan szemmel tekint Magyaror­szágra és barátsággal a magyar népre. sdasági tervünk Meg kell nyitnunk a szociális demokrácia útját Befejezésül Szakasits eivtárs rámutatott arra, hogy kétségtele­nül változtatnunk kell magatar-» tásutikon. Keményebbnek, hatá* rozottabbnak kell lenni pártunk, demokráciánk és mozgalmunk védelmében, valamint a demo­krácia fogalmának értelmezésé­ben is. Meg kell nyitnunk népünk előtt a szociális demokrácia útját. Hatalmas kádert akarunk terem­teni elsősorban ipari munkások­éból és parasztiakból, hogy éven­ként sokszáz képzelt emberünk­kel álljunk a közigazgatás minden fontos posztján. Ugyanekkor pár­tunk köré akarjuk gyűjteni iro­dalmi, tudományos és művészeti életünk legjobbjait, hogy minden feladatot a legjobban oldhassunk meg. Őrizzük meg minden körül­mények között a párt egységét védjük meg mindenkivel szem­ben, mert ennek méhéből szüle­tik meg a szociáldemokrácia végső győzelme. A beszédet a kongresszus küldöttei lelkes taps­sal, éljenzéssel felállva ünnepelték. Hirten a Zempléni Barátság-ban

Next

/
Thumbnails
Contents